Tovább tart a bizonytalanság üzletrészügyben

(Népszava) Az Alkotmánybíróság múlt heti döntése után nyilvánvalóvá vált, közhatalmi eszközökkel nem lehet rákényszeríteni a szövetkezeteket, hogy névértéken visszavásárolják a külső üzletrészeiket. A taláros testület egyértelműen megfogalmazta azt is, hogy nem lehet különbséget tenni az üzletrész-tulajdonosok és a szövetkezetek között sem. Kiderült az is, hogy az üzletrész-tulajdonosok által 1992-ben szerzett jogokat, utólag nem lehet bővíteni, így a külsősök aligha kaphatnak szavazati jogot a szövetkezetek közgyűlésein. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanakkor elfogadható, ha az Országgyűlés végül az üzletrészek megszüntetéséről dönt, és e cél elérését különféle, a piacgazdaságban elfogadott eszközökkel segíti. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a kabinet számára nem sok választás marad. Az egyik megoldás az üzletrésztörvénnyel együtt elfogadott szövetkezeti törvényben megfogalmazott módszer lehetne. Eszerint a szövetkezeteknek öt év alatt vissza kéne vásárolniuk a külső üzletrészeket. Ehhez, bár a törvényben ez nincs benne, a kormány utólag az e célra igénybe vett hitelekhez biztosított kamattámogatás formájában állami segítséget is adhatna. Részletek a Népszava>>>és a cikkünkben>>>