Inkubátorházak Magyarországon

Fura váltás figyelhető meg mostanság az Egyesült Államokban: ha valakinek online üzletre vonatkozó ötlete támad, amelyhez befektetőre is szüksége van, akkor az üzleti tervből kihagyja az internet szót. A rafinált eljárásnak az az oka, hogy a tőkepiac a korábbi eufóriát követően kiábrándult az internetes cégekből. Ennek ellenére a kezdő (start-up) internetes cégek felvirágoztatására létrejött inkubátorházak piaca radikálisan nő, éppen úgy, ahogyan Európában. Magyarországon a fogalom egyre ismertebb ugyan, de valódi inkubátorházak még nincsenek.

Támogatás tulajdonért.

Számos cég belevágott már ugyan ilyen jellegű tevékenységbe, s eredményeik az egész gazdaság szempontjából fontosak lehetnek, ezek mégsem tekinthetők tipikus inkubátorházaknak. Mégpedig azért nem, mert az általuk nyújtott szolgáltatások (és anyagi támogatások) köre nem fedi mindazt, amit egy klasszikus inkubátorház nyújt: kockázati tőkét, vállalatépítési segítséget, valamint különböző pénzügyi, jogi és egyéb szolgáltatásokat. Nálunk egyelőre nincs olyan cég, amely a kezdő vállalkozást önállónak meghagyva nyújtaná a háromféle segítség mindegyikét.

A hazai kezdeményezések mindenesetre jelentős lökést adhatnak ahhoz, hogy a jó ötletekből jó üzletek szülessenek, s ezzel felpörögjön az Új Gazdaság motorja. Az első hazai fecskékhez tartozik a Red-stars.com és a FastVentures. A Red-stars.com az első külföldi, nevezetesen osztrák tőkéből megvalósuló inkubátorház, amely Közép- és Kelet-Európában keres induló vállalkozásokat. A FastVenturest Fodor Péter, az Equinox kockázatitőke-alap igazgatója és magánbefektetők hozták létre, s célcsoportjuknak a biotechnológiával, regionális B2B vállalkozásokkal és az internetes tartalomfejlesztéssel foglalkozó cégeket tekintik. A FastVentures leginkább kockázati tőkével segíti a kezdő vállalkozásokat, de emellett az üzleti terv, a pénzügyek és a stratégia kidolgozásához is szakmai segítséget adnak. A cégnek jelenleg körülbelül 2 millió dollár “inkubálásra” fordítható tőkéje van, ennek nagy részét már be is fektették. “Eddig öt-hét céget tartottunk támogatásra méltónak, ezekbe 100 és 500 ezer dollár közötti értékkel szállunk be részesedés fejében” – mondja Fodor Péter.

Míg nyugaton az inkubátorok általában megelégszenek 25 százalékos részesedéssel az induló vállalkozásban, addig nálunk többségi részesedést kérnek. “Ennek az az oka – véli Valner Szabolcs, a Hungary-Startup.com vezetője -, hogy a magyarországi befektetők kevésbé vállalnak rizikót, mint nyugati társaik.” Várható, hogy az idejövő külföldi inkubátorok (ilyen például a march15.com, az xcel communications vagy a Technologie Holding) kedvezőbb értékelési szempontjaik és fokozott kockáztatási hajlandóságuk okán nagyobb piacra tesznek majd szert, mint a magyar cégek, amelyek számára viszont a kapcsolati tőkéjük, piacismeretük nyújthat némi versenyelőnyt.

A magyar kezdeményezések közül lendületes indulással jellemezhető az iHouse, amelyet a CeWeb konzorcium jegyez. A Videoton, a Műszertechnika és a Gamax tulajdonában lévő vállalkozás október közepén indította be tevékenységét, s már három ötlet felkarolása tűnik biztosnak. Az eddig eltelt másfél hónapban 15-20 üzleti tervet bíráltak el. Mint Kemény György, a cég vezetője elmondta, olyan cégekbe kívánnak invesztálni, ahol esélyt látnak arra, hogy a cash-flow 2-3 év alatt pozitívba fordul, s az is szempont, hogy a cégek között szinergiát tudjanak teremteni. Első körben 20 millió forint körüli támogatást nyújtanak, amiért tulajdonrészt kérnek. Hogy mekkorát, az egyedi alkuk során dől el. Kemény szerint az egyik legfontosabb versenyelőnyük, hogy a konzorcium cégei révén olyan pluszszolgáltatásokat tudnak nyújtani, mint például az országos disztribúció megszervezése, illetve a honosítás. Várakozásaik szerint évente 5-6 céget fognak ily módon fölkarolni.

Tőke helyett hátszél.

Az Andersen Consulting nevével fémjelzett iStart inkubátorház az egyetlen a hazaiak közül, amely nem ad tőkét az induló vállalkozásoknak (így nincs semmi kockázata), pályára állásukat ehelyett tanácsadással és infrastruktúrával segíti. Mint Szűcs Miklós e-business igazgató elmondta, a szeptemberi indulás óta eddig több mint negyven ötlettel foglalkoztak részletesen, s ezeknek 10-20 százaléka maradt fenn a rostán. Az iStarttal egyébként azok is jól járnak, akiket elutasítanak, mert alapos, tanulságos kritikát van módjuk hasznosítani. A bent maradók tanácsadói támogatást kapnak az üzleti modellhez, a menedzsmenthez, a jogi és tulajdonosi struktúra kidolgozásához (ezt a csomagot hívják venture capital kitnek), s ami ennél fontosabb, “hátszelet” a kockázati tőkésekhez. Az iStart ugyanis az induló vállalkozást beajánlja egy-két kockázati tőketársaságnak, mellé teszi az Andersen nevet, így sokkal nagyobb esélyük a kedvező elbírálásra. Az Andersen általában tanácsadói díjat kér a fent említett szolgáltatásokért, de ha sikerül kockázati tőkést bevonniuk, akkor ettől akár el is tekintenek, olyankor a pénzügyi befektetőtől kapnak részesedést. Az iStartban hét partnercég is van: az Oracle, a Sun, a Hewlett-Packard, a Microsoft, a Kirowski, a MatávNet és a Cisco. Ezek termékeikkel és szolgáltatásaikkal nyújtanak támogatást az Andersen irodájában kiépített “projekt-szobákban”, amelyet azok a start-up cégek vehetnek igénybe, amelyek megvásárolták a venture capital kitet. Itt kapnak szervert, programokat és egyéb infrastruktúrát. A partnercégek szintén megkapják az iStarthoz befutó üzleti terveket, s ha az Andersen nem is támogatja ezeket, ők egyedi elbírálás alapján felkarolhatják. Szűcs Miklós nem tart attól, hogy ily módon az ötleteket vadidegen emberek valósíthatják meg, szerinte ugyanis a működőképes kezdeményezések nem attól azok, mert az ötlet olyan zseniális, hanem inkább attól, hogy profi menedzsmenttel, üzleti kapcsolatokkal és ágazati ismeretekkel párosulnak. Mint mondja, alig van olyan ötlet, amely teljesen egyedi lenne, a jellemző az, hogy helyi piacra adoptált tervet dolgoznak ki fiatal üzletemberek.

Némileg eltér ettől Várszegi Gábor, a Fotex vezérigazgatójának véleménye, aki azért lát üzleti fantáziát az inkubátorházakban, mert a fiataloknak zseniális ötleteik vannak, amelyeket pénz, idő vagy üzleti gyakorlat híján nem tudnak megvalósítani. Ezért a Fotexnet mintegy inkubátorként felkarolja az ilyen kezdeményezéseket; már körülbelül 10 cég tartozik a vállalathoz.

Az inkubátortevékenységek egy részét azonban online módon is el lehet végezni. Erre vállalkozott itthon a Hungary-Startup.com is, amely három hónapja működik nonprofit alapon. Célja, hogy kapcsolati hálót építsen a vállalkozók, a tanácsadók és a befektetők között, s emellett hasznos tanácsokkal, aktuális hírekkel lássák el az érintetteket. A náluk megforduló mintegy félezer érdeklődő alapján az ötletgazda és üzemeltető Valner Szabolcs úgy látja, hogy a jó üzleti ötletek mellől egyelőre hiányzik a menedzsment ismeret, az üzleti stratégia kidolgozásának képessége, s ami legalább ilyen fontos: a kockázatvállalás. De amíg ezeket a gyerekbetegségeket leküzdjük, addig is fejlődni fog az internetes piac, hiszen nő a gazdaságban erre fordított pénz, s az infrastruktúra egyre könnyebben érhető el.