Az idei év elso negyedében folytatódott, sot gyorsult a magyar gazdaság kedvezo kül- és belgazdasági tendenciákon alapuló növekedése. A belso egyensúly a vártnál kedvezobben alakult. Az export és az import változatlanul dinamikusan bovül, az elso negyedévi tempó akár a 6 százalékot is meghaladhatja. Bár a külgazdasági mérlegben az energiahordozók világpiaci drágulása többlethiányt okozott, ezt a befektetésekbol és a turizmusból származó bevételek kiegyenlítették. A vámszabad területi kivitel töretlenül bovült. A foglalkoztatottság javult, a munkanélküliségi ráta tovább csökkent. A magyar export egyre kevésbé függ a nyugat-európai konjunktúrától, ugyanis meghatározó részét multinacionális cégek itteni egységeiben gyártott termékek képviselik. E vállalatok némiképp függetleníteni tudják magukat az árfolyam-ingadozástól és a kereslet változásaitól is. Az exportnak azonban gyenge pontja, hogy néhány árucsoportra koncentrálódik, foleg gépipari termékekre, miközben például az élelmiszer-ipari kínálat még messze van a kívánatostól.
Az elso negyedév nem hozott megnyugtató eredményeket a dezinflációs folyamatban. Változatlanul kockázati tényezo az infláció esetleges, a tervezettet jóval meghaladó mértéke, amely a növekedés megtorpanását, az egyensúly megbomlását okozhatná. A gazdaság legjelentosebb 100 vállalkozása kedvezoen ítéli meg a termelési kilátásokat. A cégek bíznak a hazai és exportpiacokon tapasztalható élénkülo kereslet fönnmaradásában. Az értékesítési viszonyok javulása feltehetoen továbbra is pozitívan hat készletállományukra, kapacitásaik kihasználtságára. A fogyasztói árak alakulásáról a korábbi prognózisokhoz képest a vállalkozások visszafogottabban nyilatkoznak, de nagyrészük még mindig elképzelhetonek tartja a tavalyihoz képest elérheto 2 százalékpontos mérséklést. A cégvezetok kisebb része feltételezi a gazdasági környezet bizonytalanabbá válását.
ZSOLDOS ISTVÁN, a ConCorde Értékpapír Rt. elemzoje: “Az államháztartási hiány az év végére akár a GDP 2,2 százalékára is mérséklodhet, köszönhetoen a GDP gyors növekedésének és az adóbevételek felfutásának. A hosszú távú GDP-növekedési trend valahol 4 és 5 százalék között van, az idén azonban ennél magasabb, 5,2 százalékos ütem valószínusítheto. Nem elképzelhetetlen, hogy a hazai össztermék bovülése megközelítette a buvös 7 százalékot. A fizetési mérlegnél csupán enyhe romlást várható, a gyors exportnövekedés csaknem ellensúlyozni tudja a magasabb energiaszámlák hatását. Az inflációnál erre az évre átlagosan 8,4 százalék, az év végére pedig 7 százalék valószínu, de ha tovább gyöngül az euró és drágul az olaj, ennél magasabb ráta is elképzelheto.”
FOTÓK: SÁROSI ZOLTÁN
