Piaci véleményekA MEGÉRTŐK
Attól tartanak, hogy ez az eset az egész piacnak árt. A fiktív számlázás ugyanis nem idegen a hazai gyakorlattól, hiszen másként képtelenség lenne kifizetni azokat a magas jövedelmeket, amelyek főként az informatikai, de akár más üzleti szektorra is jellemzők. Ha ez a lehetőség megszűnik, akkor fontos vállalkozások mennek csődbe. Ők megértőek a céggel szemben, azt mondják, hogy véletlenül lett éppen a Synergon az áldozat.
A VÁDOLÓK E tábor szerint nem véletlenül érte utól a sors a Synergont: elhibázott gazdasági lépések miatt van most kínos helyzetben a cég.
Pénzügyi elemzők véleménye
Nem jósolnak fényes jövőt az elemzők a Synergonnak. Rövid távon annak lehet komoly negatív hatása, ha a cég az év hátralevő részében – az informatikai piac szempontjából a legjobbnak tartott negyedik negyedévében – elesik a megrendelések nagy részétől. Gyurós nem tart ettől, mert bízik abban, hogy a vevők a minőség/ár arányt nézik, s ezért ahol normális helyzetben nyernének, ott most is fognak. A cég bevételének egyébként 16-17 százaléka származik a közigazgatásból.
A pénzügyi elemzők negatívan ítélik meg a cég eddigi foglalkoztatási stratégiáját: jövőbeni pozitív fejleményekben bízva túl magasra állította be az alkalmazotti létszámot. A túlméretezett kapacitások leépítése már elkezdődött a vállalatnál, az állomány 10 százalékát elküldték, de ez a harmadik negyedévben 100 millió forintos többletköltségként jelenik meg.
Bakonyi Zoltán, a Német-Magyar Befektetési Rt. elemzője szerint a befektetők eddig megbíztak a cég menedzsmentjében annak ellenére is, hogy a növekedés elmaradt a várttól. Ám ha kiderül, hogy akár a társaság egésze, akár csupán annak egyik első embere sáros a fiktív számlák ügyében, akkor ez a bizalom hosszú távra elvész. Amennyiben azonban Szalóczy Zsolt tisztázni tudja magát, akkor rövid távon 10-20 százalékos, elsősorban a spekulatív befektetőknek kedvező árfolyamnyereséget érhet el a részvény.
Amit mostanáig tudni lehet
Mint ismeretes, két hete adócsalás vádjával előzetes letartóztatásba helyezték Szalóczy Zsoltot, a társaság nemrég leköszönt vezérigazgatóját, jelenlegi igazgatósági tagját. Azóta sok pletyka lábra kapott, egyebek között az is, hogy valamelyik versenytárs tett feljelentést, s fűtött be ily módon a Budapesti Értéktőzsde egyetlen informatikai cégének. Ezt a híresztelést azonban Burillák Attila, az APEH szóvivője határozottan cáfolta.
Az ügy előzményeként ugyanis az APEH Bűnügyi Igazgatósága egy pécsi vagyonvédelmi vállalkozás ellen kezdte meg a nyomozást, ott találtak fiktívnek tűnő számlákat. A nyomozás bebizonyította, hogy lopott személyi igazolvánnyal bejegyzett cégről van szó, amelynek egyetlen tevékenysége a fiktív számlák kibocsátása volt, s ezt mintegy 1,2 milliárd értékben cselekedte meg.
A számlákat fogadó cégek utáni kutakodás során került a képbe Szalóczy, aki összesen csaknem 900 millió forint értékben szerzett be fiktív számlákat. A Magyar Nemzet értesülése szerint ezek haszonélvezője a Davon Kft. nevű Szalóczy-cég volt, amely közel 12 százalékban tulajdonosa a Synergonnak.
Burillák azt is cáfolta, hogy a mostani ügy kapcsolatban lenne azzal az augusztusban nyilvánosságra került másikkal, amelynek keretében hasonló vád merült föl a Synergonnal szemben. Akkor egy egész bűnszövetkezetet sikerült leleplezni Baranya megyében, amely fiktív számlázásra szakosodott, s amelynek egyes feltételezések szerint a Synergon lett volna a legnagyobb “vevője”.
Az érintettséget a cég vezetősége akkor is tagadta a sajtónak, akárcsak most. Adóhivatali informátorunk viszont azt mondta, hogy akkor is szerepelt a Synergon a fiktív számlák vevői között, csupán a beszerzések nagyságrendje volt eggyel kisebb a mostaninál – ott 88 millió forintot írnak a cég rovására.
Gyurós Tibor, a Synergon elnöke a Figyelőnek azt nyilatkozta: még nem kaptak hivatalos állásfoglalást az APEH-től arra vonatkozóan, hogy cégük milyen módon érintett az ügyben, éppen ezért október 15-ei tájékoztatójukban azt írták, hogy “az eljárás tárgya összefüggésben lehet Szalóczy Zsoltnak a társaságban végzett korábbi tevékenységével”. E közleményben egyébként cáfolták azt a feltételezést is, miszerint az október elsejei hatállyal végrehajtott vezérigazgató-váltás (amikor Szalóczyt Antal József váltotta fel) bármilyen kapcsolatban lenne a később kipattant üggyel.
