Job posting modell:• Önéletrajz-adatbank kiépítése a fontos.
• Célja, hogy az önéletrajzok a munkaerő-keresők piacának vérkeringésében maradjanak.
Észtországban hideg van, és viszonylag nagyok a távolságok. Hogy ne kelljen a fűtött szobából kilépni, mindenki bekötteti az internetet, ráadásul az északi emberek nem szeretnek sokáig szemtôl szembe beszélni egymással, ezért inkább mobiltelefont vesznek – magyarázza a kiugróan magas észtországi internet- és mobiltelefon-használat okát Taavi Lepments, az észt alapítású internetes állásközvetítô cég, a CV Online pénzügyi igazgatója. Majd félretéve a tréfát, rátér a számokra: annak, hogy a balti országban a lakosság 25 százaléka internetezik, s 33 százaléka mobiltelefon-tulajdonos, a Finnországgal való szoros gazdasági és kulturális kapcsolat az oka. Nem csoda, hogy az 1996-ban kizárólag diákmunkások toborzására létesített észt vállalkozás egy év múlva dotcom céggé alakult, s mára a régió egyik jelentôs online állás- és munkaerô-közvetítô cégévé nôtte ki magát. Magyarországon most vásárolta fel az alig egy éve muködô internetes recruitment (toborzó) céget, a Munkafórumot, így már a .hu domain név alatt is lehet a CV Online hálózatában állást, illetve alkalmazottakat keresni.
Esther DysonEsther Dyson a világ egyik leghíresebb internet-guruja. A Forbes magazin egykori újságírónője ma Bill Clinton személyi tanácsadója, s az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) igazgatótanácsának tagja, így közvetlenül vesz részt az internet infrastruktúrűjűnak szabályozásában. A közismertséget az 1997-ben írt Release 2.0: a Design for Living in the Digital Age (Release 2.0: Életszemlélet a digitális korban) című könyv hozta meg számára, amelyben elősként írt arról, hogy az internet miként változtatja meg mindennapjainkat. Saját vállalkozása, az Edventure Holding publikációkkal és szakmai konferenciákkal segíti az információs társadalom terjedését. De ami ennél fontosabb: Dyson ezen a cégen keresztül fektet be ígéretes internetes vállalkozásokba, így a CV Onilne-ba is. Jüri Kajlündivel, a CV Online igazgatójával egy e-mailes levelezőlistán került kapcsolatba, s akkor figyelt fel rá igazán, amikor az nekiszegezte a kérdést: miként becsül fel egy szoftvercéget. Dyson körülbelül 300 ezer dollárral szált be az üzletbe, de a neve ennek a többszörösét éri. Fő befektetői területe egyébként Közép- és Kelet-Európa, mert itt tartja igazán fontosnak a szakértői közreműködést. Részesedése van például a Graphisoftban, vagy a magyar alapítású online “játszótér”-ben, az Uproarban, de a Scala Business Solutionban és az iCat-ben is. A magyarországi kudarcok között tartja számon azt a kísérletét, hogy sikerre vigye a CopuServe-et (amelyet három éve falt fel az Elender). A tapasztalat azonban azt mondatja vele, hogy tanulni a hibákból lehet, ezért érdemes sokat kísérletezni.
A Munkafórum igazgatója, Antal László méltán lehet büszke arra, hogy a gombamód szaporodó versenytársak közül ôket választotta a CV Online, amelyet nem kisebb személyiség támogat anyagilag és szakmailag, mint Esther Dyson (lásd keretes írásunkat). A Munkafórum erôssége az volt, hogy gyorsan építették fel a vállalkozást, és rugalmas szolgáltatásra rendezkedtek be – ezért ítélték érdemesnek a céget az észtek a félmillió eurós befektetésre. A stratégiájuk a szaknyelven job postingnak nevezett modellre – az álláshirdetésekre való koncentrálás helyett az önéletrajz-adatbank kiépítésére – irányult, illetve arra, hogy az önéletrajzokat a munkaerô-keresôk piacának vérkeringésében tartsák. Antal szerint ez olyan irány, amelyet ugyan nehezebb kitaposni, viszont hosszú távon versenyképesebb. Antal László, a CV Online Hungary jelenlegi partnere, aki egy hitelkezelô cégcsoportnál foglalkozott humán erôforrás menedzsmenttel, saját tapasztalata alapján jutott arra a felismerésre, hogy az online recruitmenté a jövô, s ennek tudatában már eleve azzal a szándékkal hozta létre a Munkafórumot, hogy az befektetôk bevonásával legyen hosszú távon piacvezetô.
Taavi Lepments és Antal László felváltva bizonygatja: az álláspiacon az internetnek hamarosan nagyon nagy szerepe lesz. Észtországban már az álláskeresések közel fele zajlik a világhálón. Magyarországon az arány még nem számottevô, de a trend már látszik: az egyre több online recruitment cég, a gyorsan növekvô online önéletrajz-adatbankok alaposan át fogják alakítani a recruitment módszerét és piacát. Idôvel értelmetlenné válik és megszűnik az emberekben a félelem, hogy ha elküldik egy online céghez az önéletrajzukat, akkor azt bárki, akár a fônökük is megláthatja. Antal szerint egy magára valamit is adó HR-igazgató nem veszi rossz néven, ha jelenlegi alkalmazottja CV-jét látja a neten, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy ez kifejezetten állásváltoztatási szándékra utal. Az online adatbankba való jelentkezés inkább egyfajta passzív álláskeresésnek minôsíthetô: ha valakinek lehetôsége van arra, hogy látni engedje magát, akkor miért ne tegye, hátha bejön egy izgalmas ajánlat. Az online recruitmenttel foglalkozó komolyabb cégek persze adnak arra, hogy a potenciális munkavállalók ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe, s adataikat védik.
CV Online a Európában:• Észtország
• Csehország
• Lengyelország
• Bulgária
• Románia
• Oroszország
• Magyarország
• Litvánia
• Lettország
• Finnország
A CV Online gyorsan terjeszkedik a régióban: már most jelentôs pozícióval bír a cseh piacon, s a magyarországival egy idôben hajtott végre akvizíciót Lengyelországban is. Van képviselete (és honlapja) Romániában, Bulgáriában és Oroszországban. A nemzetközi stratégiából következô egyedülálló szolgáltatás a CV Europe, ahol ingyen kereshetnek és kínálhatnak állást azok, akik nem ragaszkodnak az országhatárokon belüli megoldásokhoz. Eddig 2,5 millió dollárt fektettek be, s az alkalmazottak száma az egész régióban havonta tíz fôvel nô. Magyarországon tizenegyen dolgoznak közvetlenül az ügyfelekkel, illetve a menedzsmentben.
Taavi Lepments befektetôként sűrűn utazik a régióban, s jól ismeri az országok információs társadalomra való felkészültségét. Nem aggódik amiatt, hogy még a legfelkészültebbek is fejletlenek Észtországhoz képest, hiszen az általuk megcélzott piacokon a kritikus tömeg már megvan, s mint mondja: “olyan ez, mint a fax volt annak idején, az internethasználók számának növekedésével nem egyenes arányban, hanem exponenciálisan nô a forgalom”.
