Felmentette az 1995-ös pécsi taxisgyilkosság vádlottját a Pécsi Törvényszék kedden hozott elsőfokú ítéletében. A bíróság Kovács Attila vezette büntetőtanácsa a rendelkezésre álló adatok alapján nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a bűncselekményt Both Róbert követte el.
Gál Csilla taxisofőrt 1995. december 1-jén több késszúrással ölte meg támadója Pécsett, az Abaligeti út mecsekszentkúti elágazásánál. Az ügyben indult nyomozás nem vezetett eredményre, másfél évtized múlva Both Róbert jelentkezett a rendőrségen, hogy ő a gyilkos. A férfi beismerő vallomást tett, az ügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emelt vádat ellene.
Mint arról korábban a Hír24 beszámolt, a férfi azt mondta, egy belső hang késztette rá, hogy megölje a nőt.
A büntetőper kezdetén, tavaly novemberben felolvasott vádirat szerint Both Róbert Romániában született, édesapja rendszeresen verte. A vádlott bányalakatosnak tanult, de az iskolát nem fejezte be, és egy jobb élet reményében 1990-ben Magyarországra települt, ahol 1998-ban magyar állampolgárságot kapott. Először Siklóson, majd Pécsen, egy albérletben lakott, és a geodéziai vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként. A csendes, visszahúzódó férfi magányosnak érezte magát, honvágy gyötörte és – vallomása szerint – egy belső hang azt súgta neki, hogy bántson, öljön meg valakit, így történt a gyilkosság napján is.
A vádirat szerint Both Róbert aznap munka után hazament, magához vett egy kést, egy esernyőt, a pénztárcáját az abban lévő ötszáz forinttal, és sétálni indult. A Konzum áruháznál beült Gál Csilla taxijába, azzal több helyszínre, utolsóként a mecsekszentkúti elágazáshoz vitette magát, azzal az indokkal, hogy arra lakik az orvosa. Miután a taxist a késsel többször megszúrta, a nő kiszállt az autóból és menekült, a vádlott pedig kirúgta a jármű ajtaját, s a pénztárcáját és az esernyőjét hátrahagyva gyalog hazament.
Az ügyészség igazságügyi szakértő véleményére hivatkozva azt állította, hogy Both Róbertnek személyiségzavara van, de nem szenved olyan kóros elmeállapotban, amely a tett elkövetésének idején megakadályozta volna őt cselekedetei súlyának felismerésében. Az eljárás során szabadlábon védekező férfi elismerte bűnösségét, de arra hivatkozva, hogy nem érzi jól magát, a bíróságon szóban nem kívánt vallomást tenni. A bíró által felolvasott rendőrségi vallomásából az derült ki, a férfi úgy érezte, egy belső hang mondja neki: öljön meg valakit. Both Róbert rendőrségi vallomásában azt mondta: szorongásos depresszióban szenved, nyugtató és hangulatjavító gyógyszereket szed, s már a gyilkosságot megelőzően is hallott ölésre buzdító belső hangokat. Úgy gondolta, ha megteszi, megtorolhat minden rosszat, ami őt korábban érte. Közölte azt is, hogy a bűncselekmény napján nem konkrét személlyel akart végezni. Azért indult el otthonról, hogy valakit megtámadjon és megöljön, ehhez keresett könnyű célpontot.
Magyarázta szerint azért adta fel magát, mert nyolc évvel ezelőtt csatlakozott egy felekezethez, “keresztény lett”, és bár tisztában volt azzal, hogy felelősségre vonják, lelkiismeret-furdalás gyötörte, s “le akarta rendezni az ügyet”.
Both Róbert 2010-ben levélben kért bocsánatot az áldozat családjától. Kovács Attila tanácsvezető bíró a felmentő ítélet indoklásában rámutatott arra: a vádlott vallomásai, illetve a vallomások és a bizonyítékok között is ellentmondásokat fedeztek fel. A taxisofőrt tíznél több szúrás érte, Both Róbert azonban csak kettőről számolt be. Eltérően adta elő a bűntett helyszínéről való távozásának körülményeit, s az orvos szakértők az elmeállapotának vizsgálata után kizárták, hogy belső parancsra cselekedett volna. A bíró kitért arra is, a bűnjeleken nem azonosították a vádlott DNS-ét, igaz, a vizsgálatokat nehezítette az a korabeli felvételek által rögzített tény, hogy e tárgyakat több tanú megfogta a kihallgatása során. A vádlott és védője tudomásul vette a döntést, az ügyész bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett, így az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.