A tolvajlásnak ezen fajtája nem csak Magyarországra jellemző. Problémát jelent ez keleten és nyugaton, a tengerentúlon is. Egyes külföldi országok rendőrei úgy gondolják, kelet-európai, többi közt magyar csoportok honosították meg náluk ezt a típusú bűnözést.
Rézkábelt szinte minden országban lopnak. Gondot jelent ez mindenhol a világban Ausztriától Franciaországon keresztül Kanadáig, de még Ausztráliában is. Mindenhol máshogy küzdenek a jelenség ellen, ám felszámolni egyelőre sehol nem sikerült, mert Kína a világ minden gramm rezét hajlandó felvásárolni, méghozzá nagyon jó áron. A piacon jelenleg 2000 forint kilója, de még az illegális fémfelvásárlók is adnak minimum egy ezrest érte, busás hasznot húzva a fekete üzleten.
100 ezer / este
A tolvajok ma már tudják, csupán néhány percük van egy-egy akcióra, sokszor a „munkafázisokat” sem egy napon végzik. A kábeltolvajok erre az életmódra rendezkedtek be, ők ezt maguktól nem fogják abbahagyni. Egy este akár 100 ezer forintot is meg lehet keresni, a munka pedig nem túl megterhelő – mondta a Hír24-nek Szűcs Endre, a BKV-nál 2010-ben megalakult biztonsági igazgatóság vezetője. Bár nem komplikált művelet egy darab kábel elvágása, azért ezt a „munkát” is tökélyre lehet fejleszteni. A bűnözők értik a dolgukat, profikkal állunk szemben – tette hozzá.
Képünk illusztráció – Fotó: MTI
A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2010-ben hozta létre az igazgatóságot, melyben jelenleg az igazgatóval és a titkárnővel együtt tizenheten dolgoznak. A csapatban több egykori rendőr is van, Szűcs Endre is közéjük tartozik. A statisztikák szerint a csoport felállítása óta felére, 113 millió forintra csökkent a kábellopásokkal okozott kár nagysága, amely 2008-ban egyébként még a 400 milliót is meghaladta.
Három perc alatt végeznek a vágással
Az igazgatóság által szervezett akcióknak és szervezett rajtaütéseknek köszönhetően – csak idén január 16. és március 18. között 13 ilyet szervezetek – lényegesen csökkent az egyszerre ellopott kábelek mennyisége. A bűnözők néhány évvel ezelőtt még ráérősen dolgoztak a kiszemelt HÉV és villamos vonalakon, a lebukástól való félelem mára azonban már érezhető. Míg régen 500-1000 méter rézkábelt vágtak és vagdostak fel 20 méteres darabokra, ez mára 300 méter alá csökkent. Jó eredménynek számít, hogy az akcióknak köszönhetően a szentendrei HÉV vonalán majdnem egy hónapig nem vittek el kábelt – magyarázta az igazgató.
Az eredmények jók, de a kábeltolvajok sem adják fel: idén januárban kilencszer, februárban nyolcszor, márciusban 26-áig pedig már tízszer csaptak le a BKV vagyonára, legutóbb épp ma, hétfő hajnalban. Csupán néhány percet, esetleg fél órát vesz igénybe az, hogy a csoportok levágják a kábelt, feldarabolják, autóra rakják és eltűnjenek. Minden ki van találva, semmi sem véletlen. A tolvajok egy 6 méter hosszú tetőlécre fűrészlapot szerelnek, majd a 7 méter magasban futó vezetéket elvágják. A száraz fa nem vezeti az áramot, védőkesztyűt azonban legtöbbször használnak.
Bár egyszerűnek tűnik, a művelet mégsem az. A profiknak ennek ellenére csupán néhány percet vesz igénybe ez a fajta áramtalanítás. Ha a kábel vége a földre kerül, megkezdődhet a munka, az egyenáramú vezeték többi részét már biztonságosan lehet vagdosni. A huzalt erővágóval húsz méteres darabokra szabdalják, és ez sem véletlen. Egy ekkora vezeték súlya 40-45 kiló, melyet még egy vékonyabb ember is elbír. De azért is ekkora, mert a rézvezeték nehezen hajlítható, ez a méret azonban még kezelhető.
Majd nyoma vész a réznek
A szigorú fémtörvény ellenére vagy épp ezért, Magyarországon csak ritkán lehet megtalálni az ellopott BKV-s vezetékeket. A fém tehát az illegális – magyarul a banda tagjait fedező – felvásárlói csoportokhoz kerülnek, melyek külföldre értékesítik. Hogyan? Mondjuk Szlovákiából, szlovák okmányokkal egy kamion érkezik Magyarországra. Az iratok szerint épp rézkábelt szállít, a plató azonban üres. A magyar rakománnyal aztán hazaindulnak, ha ellenőrzés van, legfeljebb azt mondják, nem vette át a magyar megrendelő, kénytelenek hazavinni.
Az elmúlt hetekben többször is döcögött a szentendrei HÉV forgalma: a 12-ei és 21-ei bűnözői akciók okoztak bosszúságot az utasoknak, és rombolták a közlekedési vállalat renoméját. A bűnözők sokszor nagyon bátrak, máskor pedig rafináltak. Január 24-én, épp a szentendrei vonalon, lakott területen belül vittek el 96 méter tápkábelt, máskor BKV-s szakembernek álcázzák magukat, még az autójukat is felmatricázzák.
Mindennél jobban fizet
Egyméternyi, úgynevezett 240-es kábel 2,2 kilót nyom. Tehát egy 300 méteres, 660 kilós rézdarab piaci áron 1,3 millió, az illegális átvevőknél még fél áron is majdnem 700 ezret ér. Fél óra munka négy embernek. Ennek fényében már érthető, miért is nehéz elejét venni a kábelezésnek.
Szűcs Endre igazgató azt mondja, szélmalomharcnak tűnik a munkájuk, de nem az. A technikákat fejlesztik, legutóbb már egy, a rendőrségtől kölcsönkapott hőkamerát is bevetettek, de gondolkoznak a fertőzött területek bekamerázásán is, vagy az Ausztráliában jól bevált, úgynevezett “DNS festékes” módszer bevezetésével. Ez utóbbi ugyan költséges, de a kábelekhez nem lehet úgy hozzáérni, hogy az nyomot ne hagyjon a tolvajon. Elég hozzá egy UV lámpa, és már le is bukott a tolvaj. A fejlesztésekhez azonban mindenek előtt pénzre van szükség, de persze, ez a legkevesebb.
