Kecskeméti Péter 14 évesen profi szerződést írt alá a Honvéd akadémiáján, korosztályos válogatott volt, majd a Ferencvárosnál edzett Rebrov irányítása alatt. 24 évesen aztán mégis befejezte a futballt – karrierjét szerződéses fogság, két térdszalag-szakadás és a Covid törte ketté. De az ő sorsa csak a kiindulópont.
Rövid szünet után visszatér a Ziccer és feldolgozza a mögöttünk hagyott turbulens heteket. Választás utáni pánik a magyar futballban, NB I-es osztályozó, és a régi szép futballidők felvillanása a Bayern-Real BL-párharcban.
Bár a magyar futball általános állapota, az utánpótlás, a játékos- és edzőképzés nívója nem támasztja alá, hogy különösebben vérmes reményeink legyenek egy világbajnoki szereplésre, a közelmúlt mégis azt mutatja: a mi környékünkről sem lehetetlen kvalifikálni a tornára.
Biegner Dániel edző-elemzővel értékeltük a magyar válogatott szlovének elleni edzőmeccsét, de azt is, mit jelentenek a gyakorlatban a relacionista játékelemek, miért ez a helyes út a nemzeti csapatnak, és vajon mikor használja fel végre Marco Rossi együttesének identitáselemeit az utánpótlás-képzés is.
A magyar futballban nagy hagyománya van bűnbakok keresésének.
Holczer Ádám segítségével a friss Ziccer három szálon bontja ki ugyanazt az alapkérdést: ki irányítja valójában a magyar futball logikáját? Csányi Sándor kemény mondatai a klubok felé, a „lengyel minta” hazai esélyei, és a Fradi európai kiesése a boncasztalon.
Szoboszlai újra szintet lépett, így az sem lenne meglepő, ha azt követelné, ne kelljen többet jobbhátvédet játszania. Eközben a Spursnél Igor Tudor nemcsak szakmailag, hanem emberként is reflektorfénybe került. Itthon pedig a magyar futball egyik legtöbb tanulságot hordozó sztorija pörög tovább.
Szalai Ádám kimondta, amit rég ki kellett volna: a pénzért teljesítményt várunk. Más kérdés, hogy a reakciók megmutatták, ormótlan káosz uralkodik a magyar futball intézményi hátországában.
Mi valódi sportsiker, is miért szeret relativizálni a politika? Miért akadály a Fradinak a magyar játékos? Lehet-e értelmes diskurzust folytatni a „fiatalpercekről”, ha átláthatatlan a követelményrendszer? És vajon tényleg meghalt a futball a Premier League-ben?
Norvégia bezzegklubja kivégezte az Intert, de tanul-e ebből bármit a magyar futball? A Fradi fél évszázada nem látott sikert arat, de úgy tűnik, ebből semmi nem ragad rá a hazai közegre. A debreceni ultrák üzennek, majd visszakoznak, a labdarúgás szabályalkotói pedig Bicskéig hosszabbítják meg a VAR-t.
Vinícius Junior Benfica elleni botrányától indulva a futballban jelen lévő rasszizmuson és Mourinho képmutatásán át egészen a magyar közeg kényelmetlen kérdéseiig jutunk a legfrissebb Ziccerben.
Az újabb VAR körüli balhétól a „következő Szalai Ádám” címkéig ugyanaz a kérdés fut végig a friss Ziccerben: mi működik rosszul a magyar futballban – a szabály, az emberek, vagy a környezet, ami mindent azonnal politikai és érzelmi törésvonalra helyez?
„Viccnek is rossz” címmel közölt főszerkesztői publicisztikát a minap a Nemzeti Sport. A szerző, Szöllősi György füstölgésének oka az volt, hogy a Tisza Párt bemutatta választási programját.
Három téma volt terítéken a Ziccer legutóbbi adásában: Szoboszlai piros lapja, a diósgyőri szurkolók távolmaradása, és meddig közszolgálat egy állami tulajdonú sportlap működtetése.
Az idei szezonra mintha eltolódott volna a meccsek súlypontja: nyílt játékból egyre nehezebb minőségi helyzeteket teremteni, miközben a rögzített szituációk aránya és jelentősége látványosan felértékelődött. A friss Ziccerben azt boncolgattuk, hogyan optimalizálják a klubok a pontrúgásokat adat- és videóalapon, miért kerülhet egy pontrúgásedző a legjobb igazolások logikájába, és milyen taktikai ellenreakciók jöhetnek erre.
Tóth Alex angol élvonalba vezető, szinte példátlan szintugrásától a Real Madridnál kirobbant edző–játékos hatalmi harcig: ebben az adásban arról beszélgetünk, miért egyre nehezebb a modern edzők dolga a topkluboknál, hogyan dőlnek el valójában a nagy futballkarrierek, és mit jelent ma berobbanni a világ elitjébe – akár az NB I-ből is.
Hatvan év után szabják át Afrikai Nemzetek Kupáját – de nagyon úgy tűnik, hogy nem Afrika kedvéért. A helyi szövetség döntése mögött sokkal inkább a FIFA és az európai klubfutball érdekei rajzolódnak ki, miközben a kontinens legfontosabb futballünnepe háttérbe szorul.
Karrierutak, tulajdonosi döntések és projektnek nevezett kísérletek kerülnek nagyító alá a friss Ziccerben: Tóth Alex karrierjének következő lépcsője, a Manchester United újabb edzőváltásának valódi oka, és egy elsőre nehezen értelmezhető debreceni befektetés időzítése.
Az év első Ziccerében Varga Barnabás görögországi váltása és a Chelsea újabb edzőcseréje szolgált apropóul arra, hogy kimondjuk: nem mindig ott van a probléma, ahová mutogatunk.
Partnerként kezelt szurkolók, olcsó jegyár, szabadon terjeszthető gólok és összefoglalók: a lengyel Ekstraklasa pár év alatt a tízszeresére emelte a klubok meccsnapi bevételeit. Hogy mi kellett hozzá? Világos stratégia, egyértelmű célok, reális helyzetértékelés és következetes, okos munka. Röviden: minden, ami itthon hiánycikk.
Ti kérdeztetek, mi válaszoltunk: a Ziccerben ezúttal nem meccsekről beszéltünk, hanem hatalomról, pénzről és felelősségről a magyar futballban. Ki dönt, ki vállalja a következményeket, és miért nem működik az a rendszer, amelybe évek óta ömlik a pénz? Kényelmetlen kérdések, éles állítások – mellébeszélés nélkül.
A Győr már nem meglepetés, a Zalaegerszeg nem blöff, a Debrecen viszont kérdéseket vet fel. A Ziccer friss epizódja az NB I legizgalmasabb projektjeitől jut el a Real Madrid válságtüneteiig.
Felrobbant a puskaporos hordó Liverpoolban: Mohamed Szalah nyíltan nekiment Arne Slottnak, miközben a klub átigazolási és öltözői döntései is egyre nagyobb káoszt mutatnak. Mi történt valójában a háttérben, hogyan jutott idáig a csapat, és mit jelent mindez Szoboszlai Dominik számára?
A rendszer továbbra is olyan langyos, hogy időnként Football Managerrel játszó szurkolóknak kell felpörgetniük a folyamatokat.
