A munkahely, az iroda színvilágának megválasztása már csak azért sem egyszerű, mert a színekhez való viszonyunk teljesen egyéni, ráadásul sok mindentől függ. Szende Árpád, az Építéstudományi Egyesület Színdinamikai Szakosztályának elnöke azt mondja például, hogy a földrajzi hellyel változik a színpreferencia: a déli országokban, ahol a napfényben halványabbnak látszanak a színek, az erőteljes tónusokat részesítik előnyben, míg északon a világosabb, hidegebb színekkel igyekeznek világosítani az igen gyakran sötétbe boruló környezetet.
Függ a színekhez való viszony a kulturális háttértől is. És más tónusokat kedvelnek a férfiak, a nők, valamint a különböző korosztályok.
Otthonunkban még csak-csak képesek vagyunk érvényesíteni egyéni ízlésünket – természetesen a többi családtag színpreferenciáját is figyelembe véve. De nehezebb a helyzet akkor, ha egy kollektíva számára kell inspiráló, mégis nyugodt környezetet teremteni, méghozzá úgy, hogy a színvilág illeszkedjék cégünk profiljához, és természetesen az ügyfeleknek is a vállalkozás legjobb arcát mutassa.
Korrigál, nyugtat
Minden színnek jól körülírható fiziológiás és lelki hatása van. Ezeket az irodai környezet színválasztásánál mindenképp figyelembe kell venni, hiszen munkatársainknak hosszú órákat kell eltölteniük ebben a környezetben: a túl sötét árnyalatok például lehangolóak, míg a túlságosan erőteljes, élénk tónusok egy idő után idegesítően hatnak.
A felület nagysága sem közömbös, amelyre a színt felviszik – épp ezért nem mondanak eleget a festékboltok néhány négyzetcentiméteres színmintái. Ugyanaz az árnyalat, amelyik kicsiben szépen mutat, nagy felületen szörnyűvé válhat.
A különféle színekkel ugyanakkor korrigálni is lehet a munkaterület, az iroda adottságait. A sötét árnyalatok például „összenyomják” a túl nagy teret, míg a világosak a szűkebb helyiségeket is nagyobbnak láttatják. A túl meleg munkahelyeken a dolgozók hőérzetét lehet valamelyest csökkenteni hűvös színek alkalmazásával is, míg a nyugodt, sárgászöld pasztellek a zajt képesek akár 8–10 százalékkal is kompenzálni – állítja a szakértő.
Az irodának otthont adó épület stílusát sem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy műemlék épületben például egyes elemek színén nem lehet önkényesen változtatni, ezekhez kell hozzáigazítani a többi árnyalatot. Ehhez persze vehetünk igénybe segítséget: a számítógépes színtervező programoktól a profi lakberendezésig.
Szempontok a színezéshez
Szende Árpád szerint az iroda megvásárlása vagy bérlése előtt mindenképpen ajánlatos szakember, azaz lakberendező, belsőépítész vagy színtanácsadó véleményét kérni, de a cég vezetőjeként nekünk magunknak sem árt tisztában lennünk bizonyos dolgokkal:
– Érdemes felmérni saját színpreferenciánkat (ez a saját főnöki irodánkban akár komolyabban is érvényre juthat), de a munkatársak véleményét is ki kell kérni.
– Végig kell gondolni, hol van az iroda, milyen házban foglaltunk el néhány helyiséget: például műemlék jellegű, klasszikus épületben vagy modern irodaházban.
– El kell gondolkodni azon, milyen tevékenységet végez a cégünk, és milyen szín fejezné ki legjobban azt, amit mondani szeretnénk magunkról (például a vízzel foglalkozó vállalkozások aligha kerülhetik ki a kék alkalmazását a logóban, a névjegykártyákon, illetve akár a recepciónál és az irodákban is).
– Fel kell mérni, hogy az egyes helyiségekben milyen munkafolyamatok zajlanak majd, s ezekhez milyen árnyalat teremtene megfelelő környezetet. Egyhangú, monoton munkák végzéséhez legjobb serkentő hatású színeket alkalmazni, például a sárga különböző árnyalatait. Érdemes ugyanakkor óvatosan bánni velük, nehogy nyugtalanító legyen a hatás.
– Végig kell gondolni a helyiség fényviszonyait, például azt, mennyi természetes fény jut be, s mivel állítjuk elő a mesterséges fényt (fénycsöves világítás mellett például egyes árnyalatok másként hatnak).
– Tisztában kell lenni a helyiségek adottságaival s azzal, hogy az esetleges hátrányokat milyen tónusokkal lehetne korrigálni.
– Fontos, hogy az egész iroda színvilága harmonikus legyen, a kevésbé szem előtt lévő helyiségek (például a mosdók, a pihenők, a teakonyhák) is beleilleszkedjenek az egységes színvilágba.
– Különféle „vezetőszínek” és egyéb dekorelemek alkalmazásával az ügyfelek és a munkatársak tájékozódását is megkönnyíthetjük az épületen belül.
Benedek Erika lakberendező szerint leggyakrabban a pasztellszínek dominálnak az irodákban, különösen népszerűek a bézs, a vanília, esetleg a tört fehér árnyalatai. Ahhoz, hogy ez ne váljon unalmassá, nemcsak a színekkel, hanem a felületekkel is lehet „játszani”. Jó hatású lehet, ha például az egyik fal színe eltér a többitől, vagy a felület szokatlan kialakítása töri meg az egyszínűséget.
A nagy felületen alkalmazott árnyalatok mellett a kiegészítők színe is nagyon fontos. Az irodabútoroknak az asztaloktól a legkisebb lámpáig harmóniában kell lenniük a domináns színekkel. Ugyanakkor egy jól kiválasztott, meglepő árnyalat egy kisebb felületen, például egy asztali lámpán elhelyezve nagyon feldobhatja az összhatást.
A színek hatása
A különböző színek egyes szerveink működését is befolyásolják, de érzelemvilágunkra, hangulatunkra is hatással vannak:
– a narancssárga stimulálja az emésztőszervek működését, és serkentőleg hat az érzelmekre is, boldogságot, életvidámságot sugároz,
– a citromsárga serkenti az agyműködést, ugyanakkor nyugtatja az idegrendszert. Mivel aktiválja agyunk vizuális központját, ami sárga, azt ösztönösen megnézzük és megjegyezzük,
– a zöld nyugtató hatású és a biztonság érzetét kelti. Harmóniát teremt, ellazít, akár lámpaláz esetén is segíthet,
– a fehér a tisztaság és rendezettség színe, de nagy felületeken könnyen elkápráztathatja a szemet,
– a barna megnyugtat, kiegyenlítő, harmonizáló hatású, feléleszti a depresszív hangulatú embereket, ugyanakkor megnyugtatja a túlpörgötteket,
– a piros szabályozza az adrenalintermelést, növeli a pulzusszámot és a vérnyomást, erősebbnek érezzük magunkat tőle,
– a kék csökkenti a stresszt, nyugtató, lazító hatású, csökkenti a vérnyomást, ugyanakkor serkenti a szellemi kreativitást,
– a fekete lehangoltságot és hűvösséget hordoz.
Ruha teszi az üzletembert!
A színek hatását az öltözködésben is kihasználhatjuk. Talán épp egy ilyen apróságon múlik a tárgyalás sikere! Kardos Zsanett stylist szerint a fekete szín tekintélyt parancsol, erőt és hatalmat sugall, ezért fontos tárgyalásokon céltudatosan viselhető. Mindig elegáns, ünnepélyes hatást kelt.
A professzionális szín az üzleti világban a szürke, amely hagyományosan a vitatkozó felek közötti közvetítés színe, kiegyensúlyozottságot, semlegességet sugall.
Hölgyeknél a fekete, a kék, a bézs és a földszínek az uralkodók. A sötétkék az állandóságot és megbízhatóságot sugallja, nem véletlen, hogy a hivatali egyenruhák kedvenc árnyalatainak egyike – kreatív szakmában azonban nem előnyös, sokan unalmasnak tartják.
Az üzleti életben szigorúan tilos színnek számít a hivalkodó tűzpiros, a lila és a citromsárga. A férfiaknál a bordó és piros nyakkendő viselése viszont előnyös választás lehet, hiszen itt csak kis felületen érvényesül a feltűnő szín.
Ügyelni kell arra, hogy három árnyalatnál több ne forduljon elő a ruházatunkban, az anyagok mintája pedig finom, visszafogott legyen.
A cipő és a táska színének egyeznie kell.
És ami tilos…
Vannak azonban olyan színek, amelyek alkalmazása kerülendő az üzleti célú helyiségek berendezésénél. A lakberendező általában nem javasolja a rikító, erőteljes színeket:
– Ezek közül különösen tiltott árnyalatnak számít a túlságosan agresszív piros.
– A rózsaszín és a lila használata sem ajánlott, mivel egyik sem sugallja az üzleti életben elvárt komolyságot.
– Különösen fontos, hogy kerüljük a sötét színek kiváltotta „budoárhangulatot”.
A szürkés árnyalatok férfiasabb, míg a pasztell-barackos színek nőiesebb munkakörnyezetet hoznak létre. Ott, ahol kemény, vérre menő tárgyalások folynak, nem érdemes nagyon bensőséges hangulatot teremteni. Ott viszont, ahol az emberek ügyes-bajos dolgaikat adják elő, s különösen fontos szerep jut a bizalomnak, például a hr-eseknél, egy pszichológus rendelőjében vagy egy ügyvédi irodában, néhány melegebb árnyalat segítségével teremthető meg a bensőséges, mégis professzionális környezet.
