Csaknem 270 ezer állást kínál Németország a külföldi munkavállalóknak az EURES honlapján. Emellett gyakran érkeznek ajánlatok az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz is, jelenleg éppen hegesztők találhatnak megélhetést Baden-Würtembergbnen. Német nyelvtudás nem szükséges, és 1200 eurós (körülbelül 280 ezer forintos) fizetést kapnak. Egy hegesztőmérnöknek viszont 20-30 euró az órabére, egy szoftverfejlesztő 45 ezer eurót (több mint tízmillió forintot) keres évente. Aki ács és tetőfedő képesítéssel menne külföldre, az 2000 eurós (közel félmilliós) havi bruttóra számíthat.
Német hiányszakmák
– gépészmérnökök
– villamosmérnökök
– építészmérnökök
– távközlési mérnökök
– számítástechnikai foglalkozások
– irodai foglalkozások
– vízvezeték- és csőszerelők
– műszaki és kereskedelmi értékesítők
– fémszerkezet-készítők és -összeállítók
A német elemzők szerint az elkövetkező években több ezer gyártással foglalkozó új munkás tud majd elhelyezkedni. Kevés a mechanikus és a mérnök – az építészek, a géptervezők, a hegesztő- és gépészmérnökök is igen keresettek.
Az egészségügyben hiánycikk az ápoló és a szakorvos. Az élelmiszeriparba főleg magyar henteseket várnak, a mezőgazdaságban pedig sok a szezonális munkalehetőség. A munkaerő-piaci jóslatok alapján a logisztikai szektor csaknem 14 ezer embernek – sofőröknek, raktárosoknak, szállítmányozóknak – ad majd munkát az elkövetkező tíz évben.
A bonni munkaügyi központ „személyesen” toboroz
A német munkaügyi szervezet a kétoldalú államközi egyezmény keretében munkaerő-toborzást szervez Budapesten.
Helyszín: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EU-Integrációs Kirendeltsége (1087 Budapest, Szeszgyár u. 4., tel: 1-303-0810/1/127 vagy 134 mellék, e-mail küldése).
Időpont: október 7-én és 8-án 9-15 óráig.
A toborzással a szakmunkásokat szólítják meg: keresnek például kertészt, mezőgazdasági gépszerelőt, ápolónőt, kőművest, szobafestőt, lakatost, hegesztőt, CNC-maróst, hentest vagy szállodai szakembereket.
A keresett szakmák listája itt olvasható (forrás: ÁFSZ).
—-Kisokos a német munkához—-
Németországban…
… engedélyhez kötött a munkavállalás?
Németország úgy döntött, hogy egyelőre fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozást a 2004-ben csatlakozott tagállamokkal szemben. Tehát hatályban maradtak a meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények – mint a 12 hónapos vendég-munkavállalás, a 4 hónapos szezonális munkavállalás vagy a háztartási kisegítőkre, betegápolókra vonatkozó szabályok. (További részletekért kattintson ide!)
Ezek mellett megszerezhető az egyéni munkavállalási engedély is, ám ennek kiadásához kivételes körülményekre van szükség: például ha a munkaerő-piaci vizsgálatok kimutatják, hogy nincsenek az adott munkára elsőbbséget élvező német álláskeresők. (A munkavállalási engedélyről bővebben itt olvashat!)
A munkavállalási engedélyt a Bonni Munkaügyi Központ állítja ki. Azok a 2004-ben csatlakozott tagállamokból érkező munkavállalók, akik legalább 12 hónapig folyamatosan, jogszerűen dolgoztak Németországban, az egy év letelte után szabadon, munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak tovább. Az így szerzett szabad munkavállalási joggal addig élhetnek, amíg Németország munkaerőpiacát önként el nem hagyják.
A Németországban tanuló magyar diákok teljes munkaidőben évi 90 napot, részmunkaidőben évi 180 napot (maximum napi 4 órát) dolgozhatnak munkavállalási engedély nélkül. Ez nem vonatkozik az egyetemeken, kutatóközpontokban vagy más tudományos intézményekben végzett másod- vagy asszisztensi állásokra. Ezekben a pozíciókban időkorlát nélkül dolgozhatnak.
Gyakornokként is lehet dolgozni Németországban, ehhez is szükséges azonban a területileg illetékes német munkaügyi központ igazolása, illetve engedélye. A gyakornoki viszony lejárta után akkor vállalhat újabb állást a diák, ha megszerzi a szükséges munkavállalói engedélyt.
A munkavállalási engedélyről további információk a Bundesagentur für Arbeit (Szövetségi Foglalkoztatási Szolgálat) honlapján találhatók.
… mennyit kell egy héten dolgozni és mennyi lehet a fizetés?
Németországban a teljes állásban dolgozók munkaideje 36-40 óra egy héten. A túlórákat pénzbeli juttatással, illetve szabadsággal fizetik ki, általában 25-30 nap vehető ki egy évben.
A fizetésről általában kollektív egyeztetés után döntenek. A megállapodásban és a munkaszerződésben általában a bruttó összeget tüntetik fel. Németországban nincs jogilag meghatározott minimálbér, hanem foglalkozási szektoronként kollektív szerződésekben határozták meg. Ezek célja az úgynevezett „minimum standardok” felállítása.
… van-e betegbiztosítás?
Amikor valaki elkezd dolgozni, a német munkáltató köteles őt bejelenteni a társadalombiztosítási intézményekhez, a nyugdíjbiztosítóhoz és a munkanélküli biztosítóhoz. A regisztrációs szám alapján a tb nyilvántartja a biztosítási időszakokat és a fizetéseket, ezek alapján kell a járulékokat befizetni.
… hogyan kell adózni?
A munkavállalónak az adókártyát (Lohnsteuerkarte) is be kell szereznie, melyet a helyi polgármesteri hivatalban igényelhet. Ha a munkavállalónak egynél több munkahelye van, akkor több adókártyát kell kiváltania. Azok a személyek, akik letelepedtek, minden jövedelmük után ott fizetnek adót, még abban az esetben is, ha más országokból is kapnak fizetést. A nem Németországban élő adófizetőket csak a Németországból származó jövedelmük után adóztathatják.
Az adózási rendszer progresszív: a magasabb jövedelemmel rendelkezők magasabb adót fizetnek. Az adózás mértéke attól is függ, hogy az adóalany melyik adókategóriába tartozik. Figyelembe veszik például a családi állapotot, így az egyedülállók vagy az elvált szülők más kategóriába esnek, mint a házasok vagy az özvegyek.
A személyi jövedelemadó kiegészül egy bizonyos „szolidaritási adóval” (5,5 százalék), és az egyházi adóval, amely a jövedelem 8-9 százaléka. A teljes levonás (adók + tb) a fizetés körülbelül 35 százalékát teszi ki. A német adóhatóság honlapja.
… elismerik a magyar végzettségeket? Honosítani kell a bizonyítványt, oklevelet?
A közösségi szabályok szerint a tagországoknak a saját állami képesítéssel egyenértékűnek kell elismerniük a másik tagországban szerzett képesítést. Ez csak akkor működik, ha valaki azért akarja elismertetni a diplomáját, mert egy másik tagországban szeretne dolgozni. Ha viszont a továbbtanulás a cél, akkor az adott ország belső előírásait kell követni.
Az orvos, a fogorvos, az állatorvos, az ápolónő, a gyógyszerész, a szülésznő és az építész, valamint az ügyvédi szakma esetén a végzettség elismerése automatikus. A többi szabályozott szakma esetében a diploma elismerését kérvényezni kell, ekkor a tanulmányokat összevetik az célországban lévő képzéssel, és ha nem megfelelő a tudásuk, különbözeti vizsgát kell tenniük. A nem szabályozott szakmáknál (például az újságírás) pedig külön honosítási eljárást kell indítani.
További információ a felsőfokú végzettséggel rendelkezők munkavállalásáról itt olvasható.
—-Élet a germánok között—-
Németországban…
… milyenek a szálláslehetőségek és az életkörülmények?
Németországban az albérletért a beköltözéskor egy- vagy kéthavi kauciót kell fizetni. Kölnben egy 13 négyzetméteres, bútorozott szoba 200 euró egy hónapra, és egy 30 négyzetméteres stúdiólakást 490 euróért bérelhetünk. Bonnban egy ugyanekkora lakás 330-500 euróba kerül. Berlin és München a legdrágább: 450-650 euró közötti összeget kell havonta fizetni egy garzonlakásért.
A híres fehér bajor virsli (fotó: Der Spiegel)
Másfél liter ásványvizet fél euróért vehetünk, 20 deka sajtot pedig 1 euróért. Egy kiló kenyér ára 90 euró cent, egy liter tej egy euró, egy palack vörösbort pedig már 3 euróért is adnak.
Étteremben egy főételt 13,50 euróért ehetünk, egy pár bajor virslit 4,90-ért, egy gyorséttermi sajtburger pedig 1 euróba kerül. Mozijegyet 4–7 euróért válthatunk.
…milyen a közlekedés?
44 ezer kilométernyi vasútpálya hálózza be Németországot. A nemzeti vasúttársaságon, a Deutsche Bahn AG-n kívül több privát társaság is működik az országban. Például egy jegy Hamburg és München között (750 kilométer) 122 euróba kerül. A vonatjegyekről és a menetrendről további információ itt található. Belföldi repülőjáratok is összekötik a nagyobb városokat és az ország régióit.
Európai összehasonlításban a német autópálya-hálózat a leghosszabbak közé tartozik (fotó: sxc.hu)
… mennyibe kerül az oda-vissza utazás? (repülő, busz, vonat)
Távolsági busszal a Budapest-Berlin útvonalat 14 óra alatt lehet megtenni, a retúrjegy 33 ezer forintba kerül. Vonattal a német fővárosig 15 órát tart az út, és 175 euróba kerül oda-vissza. Münchenbe 10 óra alatt eljuthatunk átszállás nélkül, akciósan akár 29 euróból is (egyébként a menettérti jegy 111 euró). Fapados repülővel, november végi indulással 28 ezer forintba kerül a retúrjegy Berlinbe, az út maximum másfél óra.
… ha a munkavállaló bajba jut, milyen hivatalt kereshet fel?
Címe: 10117 Berlin, Unter den Linden 76. Telefon: 00-49-30 203-10-0. Ügyelet: 00-49-172-3233-930 (mobil). Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: dr. Peisch Sándor. E-mail küldése.
Konzuli hivatalok
Berlin: 10117 Berlin, Unter den Linden 76 (bejárat a Wilhelmstrasse 61. sz. kapun). Telefon: 00-49-30 203-10-0, ügyelet: 00-49-172 3233-930 (mobil). Főkonzul: dr. F. Tóth Gábor, konzul: dr. Dan Zsuzsanna. E-mail küldése. Ügyfélfogadás: hétfőn, kedden és pénteken: 9-12 óráig, szerdán: 9-12 és 14-16 óráig.
München: 81927 München, Vollmannstrasse 2. Telefon: 00-49-89 911-032, 911-033. Ügyelet: 911-078. Főkonzul: Kovács József, konzul: dr. Janzsó Krisztián, Szilágyi Gergő. E-mail küldése. Ügyfélfogadás: hétfőn, csütörtökön, pénteken: 9-12 óráig, kedden: 9-12 és 14-16 óráig.
Düsseldorf: 40211 Düsseldorf, Schirmerstrasse 80. Telefon: 00-49-211 179-346-0. Ügyelet: 00-49-173 / 981-33-86. Főkonzul: Nagy Jánosné, konzul: Bélai Gyula. E-mail küldése. Ügyfélfogadás: hétfőn és pénteken: 9-12 órakor, szerdán: 9-12 és 14-15.30 órakor.
