A szabályszegés is jó lehet
Ha valaki túl van már néhány interjún, könnyebben ráhangolódik, érzi, mit szabad és mit nem, nagyobb biztonsággal meg tudja jósolni akár az első beszélgetés alkalmával, hogy egy kérdés milyen fogadtatásra talál, és akár meg is szegi a fenti szabályokat, ha a helyzet megköveteli.
Fazekas Zsolt, a Hill International fejvadászcég ügyvezetője szerint minden állásinterjú egyedi, így mindenkinek spontán kell döntenie arról, milyen témák firtatása célravezető a meghirdetett pozíció elnyeréséért. Ugyanakkor a szakemberek szerint vannak olyan szabályok, amelyeket érdemes betartani azt első állásinterjún.
Az önmérséklet és a gázsi
Jóllehet mindenki tudja, hogy egy állás elfogadásánál vagy visszautasításánál nagy szerepet játszanak az anyagi juttatások, mégsem kelt jó benyomást az első állásinterjún a fizetést firtatni. Hosszú távon a pályázó is jobban jár, ha először a betöltendő pozícióval kapcsolatos kérdéseket tisztázza, mi a feladat, milyen a munkahelyi struktúra, hogy megbizonyosodjék róla, valóban ő a megfelelő ember. Természetesen a jelöltnek rendelkeznie kell világos elképzelésekkel arról, hogy mekkora bérre gondolt, de az adott vállalatnál lévő fizetésekről célszerűbb informális úton tájékozódni – javasolja Csedő Csaba, a Hay Group tanácsadó cég senior menedzsment tanácsadója. A barátok, ismerősök, exkollégák tudnak ebben segíteni.
Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezetője úgy véli, hogy minél később kerül szóba a fizetés, annál előnyösebb tárgyalási feltételekkel rendelkezik a jelölt. Amikor még többen versenyeznek az adott állásért, a bérigények nagyobb súllyal nyomnak a latba, mint a tárgyalás vége felé, amikor a cég már nagyjából döntött.
A fizetésekről előzetesen megszerzett információk duplán kamatoznak: nagyon fontos ugyanis a megfelelő – se nem túl magas, se nem túl alacsony – bérigényt meghatározni. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony bérigény ugyanannyit árt, mint a túl magas. Aki keveset kér, illetve alálő a pozíciótól elvárható jövedelemszintnek, azt esetleg a cég alulértékeli azzal az indoklással, hogy ez az illető piaci ára, ergo ennyit ér. Másrészt a későbbiekben fölfelé már nagyon nehéz tornázni a bért, ha egyszer elhangzott egy alacsonyabb összeg. Aki túl sokat kér, azt kockáztatja, hogy ejtik, mert a cég nem tud olyan sokat fizetni. A szakma szerint az ideális húsz-harminc százalékkal többet kérni, mint amennyi az adott cégnél szokásos, és ebből lehet majd engedni. A rugalmasság kétszeresen is fontos, egyrészt hogy valóban ne szalassza el a jelölt az állást, másfelől a mai munkavállalók egyik legtöbbre értékelt tulajdonsága a flexibilitás. Persze aki az egyik székből áll fel, hogy átüljön a másikba, könnyebben tesz eleget a fenti tanácsoknak, mint aki munkanélküli: ám a szakemberek tanácsa rájuk is vonatkozik.
Túlórákról és szabadidőről is csak később
Bárki számára fontos lehet, milyen körülmények között végzi a munkáját, a ki nem mondott elv mégis az, hogy az elkötelezett csapatmunkás jó teljesítményt nyújt a körülményektől függetlenül. Bizonyos esetekben fontos lehet ugyan, hogy milyen irodával rendelkezik valaki, milyen autó jár a munkájával, de az ezzel kapcsolatos elvárások erőltetése kezdetben nem kifizetődő. Csedő Csaba szerint az ilyen kérdéseket a tárgyalások végső stációjában kell tisztázni.
Az előrelépési lehetőségek iránti mohó tudakozódás sem vezet sok jóra az első interjú alkalmával. Ez különösen akkor lehet kellemetlen, ha a jelöltet potenciális főnöke kérdezi, Csedő Csaba itt is az informális adatgyűjtést javallja a felettes terveivel kapcsolatban. Ha például köztudott, hogy a vezető, mondjuk, egy regionális igazgatói munkakört épít, és helyettest keres magának, szerencsésebb a kérdés, mintha a főnöki székből szeretne nyugdíjba menni. Ha valaki számára nem életbe vágó szempont, későbbre kell halasztani az efféle dilemmák tisztázását, már csak azért is, mert egy cég életében akár két-három hónap alatt is sok minden történhet, amelyet nem lehet előre látni.
Visszás lehet a túlóra vagy a hétvégi munka felöl is érdeklődni, nehéz nyerőn kijönni egy ilyen kérdésből. Fazekas Zsolt erről azt mondta a FigyelőNetnek, hogy azoknál a cégeknél, melyekkel kapcsolatban állnak, a túlóra több mint természetes. Viszont ha a cég profilja olyan, hogy túlóra nélkül is meg tudja oldani feladatait, valószínűleg akkor sem akarja majd eleve elzárni magát ettől a lehetőségtől, ha úgy alakul. A tanácsadó javallata: ezzel a kérdéssel is várjon a jelölt, és ha a pénzt, a juttatásokat, az esetleges utazásokat tisztázták, akkor kanyarodjon rá. Általános szabályként azért elmondható, hogy nagyon sok minden múlik a megfogalmazáson, és a kellemetlenebb kérdések élét is lehet tompítani egy „nem mintha ez különösen fontos lenne” –
jellegű felkiáltással.
