Az első OKJ
Az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) 1993-ban jelent meg először jogszabályként, összefogva a korábbi több különálló szakmajegyzékben szereplő, állam által elismert szakképesítéseket. Külön jegyzékben szerepeltek azok a szakképesítések, amelyeket szakközépiskolában, és külön, amelyeket szakmunkásképző iskolákban lehetett megszerezni. Külön ágazati jegyzéke volt továbbá minden minisztériumnak.
Munkaerőpiachoz idomították
Az új OKJ kidolgozásánál a fő cél a gazdaságban meglévő munkakörökhöz szükséges szakképesítések biztosítása volt. A fejlesztési folyamat első lépéseként az OKJ-vel kapcsolatba hozható 480 foglalkozás elemzését végezték el. Ennek során a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) olyan munkaszakértőket kért fel, akik az adott foglalkozást, munkakört magas színvonalon, gyakorlottan, sikeresen végzik. Az ő feladatuk az volt, hogy meghatározzák a foglalkozás gyakorlásához, a munkakör ellátásához szükséges feladatokat, tevékenységeket, személyiségjegyeket.
A munkakör-elemzések eredményeit több, a foglalkozást gyakorló szakemberrel véleményeztették és értékeltették. Elemezték továbbá a hatályos OKJ szakképesítéseinek követelményeiben meghatározott kompetenciák munkaerő-piaci igényének megalapozottságát is.
Rugalmasabban
Az új OKJ a szakképesítések mellett rész-szakképesítések és ráépülő szakképesítéseket is tartalmaz. Így az a fiatal például, aki az adott szakképesítés követelményeinek teljesítésére nem képes, vagy váratlan helyzete miatt ezt nem akarja, rész-szakképesítést szerezhet. Nem szakképesítés nélkül hullik ki tehát a képzésből, és erre a papírjára alapozva később folytathatja tanulmányait.
Az új rendszerben az 28 ezer magyar is esélyt kap, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel. Az ő esetükben ugyanis nem papírhoz kötik a részvétel lehetőségét, hanem úgynevezett „bemeneti kompetenciákhoz”. A tanárok felkészíthetik erre a szintre a képzésből korábban kihullott embereket, akik ezeknek a kompetenciáknak a birtokában már bekapcsolódhatnak a szakképzésbe.
Átláthatóbban
A korábbi lineáris, elszigetelt szakképesítéseket tartalmazó OKJ-lista mátrixba rendeződött. Egy sorban az egymáshoz tartozó, egymással kapcsolatban álló, egymáshoz való viszonyukat is bemutató szakképesítések szerepelnek. Az új jegyzék elősegíti a szakképzések közötti átjárhatóságot, s az oktatási rendszer sokkal gyorsabb ütemben tudja követni a gazdaságban bekövetkező változásokat – mondta Magyar Bálint, oktatási miniszter az új OKJ ismertetésekor.
Az új szerkezettel az egész életen át tartó tanulás lehetőségét is biztosítva látják a szakemberek. A friss OKJ lehetővé teszi például a korábban megszerzett szakképesítések esetén ráépülő szakképesítés megszerzését is.