Az LMP összesen 15 pontos javaslatcsomagot mutatott be kedden. A Lehet Más a Politika viszont, ha be is jut a parlamentbe, csak a Fidesszel összefogva lenne képes kétharmados törvényt átvinni.
Közös pontok
A most felvetett ötletek többségéről a Fidesz álláspontját nem ismerjük: sem programjában, sem politikusainak nyilatkozataiban nem szerepeltek ilyen témájú ígéretek. Van azonban pár közös kapcsolódási pont.
Az LMP listavezetője, Schiffer András sajtótájékoztatóján többek között arról beszélt, hogy a túlsúlyos miniszterelnöki hatalom miatt olyan változtatásokat szeretnének elérni, amelyek hatékonyabb ellenőrzést tesznek lehetővé a mindenkori kormányfői hatalommal szemben. Korábban pletyka szinten felvetődött, hogy a Fidesz úgy alakítaná át az alkotmányos berendezkedést, hogy csökkentené a miniszterelnök hatalmát, ezzel együtt a köztársasági elnök hatalmát, szerepét viszont erősítené. A megvalósítás részleteiről azonban nincsenek információk.
Az LMP az antikorrupciós politika jegyében megerősítené az ombudsmanok és az Állami Számvevőszék hatáskörét. A Fidesz szintén antikorrupciós politikát hirdet és az is közös pont, hogy megerősítenék az Állami Számvevőszék önállóságát is
Schiffer András kijelentette, szükség van a képviselők mentelmi jogára, de annak érdekében, hogy ezzel ne lehessen visszaélni, kezdeményezik, hogy e fölött az Alkotmánybíróság kontrollt gyakorolhasson. Ebben az ügyben a Fidesz nem fogalmazott meg pártálláspontot, Esztergom Fideszes polgármestere viszont úgy nyilatkozott, szerinte „ostobaság” a mentelmi jog eltörlése, sőt azt a polgármesterekre is kiterjesztené.
Az LMP a választási rendszerben is több javaslatot akar tenni. Az ajánlószelvényeket úgynevezett morális kaucióval helyettesítenék, a parlamentbe jutási küszöböt ötről három százalékra szállítanák le, illetve lehetővé tennék, hogy a választók a jelöltekkel kapcsolatos személyes preferenciáikat is érvényesíthessék a pártlistákon. A választási rendszerhez valószínűleg a Fidesz is hozzányúl majd: ez szükségszerű, hiszen kisebb parlamentet szeretne.
Az LMP rendezné a párt- és kampányfinanszírozás kérdését is, a részletekre azonban nem tértek ki. Az ősz során a Fidesznek is volt egy javaslata a kampányfinanszírozással kapcsolatban, amelyet többször be is nyújtott, de azt nem vette tárgysorozatba az Országgyűlés. A fideszes Nyitrai Zsolt akkori szavai szerint javaslatuk valóban olcsóbb és rövidebb kampányt tett volna lehetővé a 30 napra rövidített kampányidőszakkal, valamint a kampányszámla intézményének bevezetésével és a médiahirdetések rendszerének átalakításával.
További ötletek
Az LMP közjogi következményeket fűzne a bizottsági, illetve a sorozatos interpellációs leszavazásokhoz, a költségvetési törvényjavaslat elutasításához, illetve ahhoz, ha a jogalkotó az Alkotmánybíróság (Ab) által megállapított mulasztásos alkotmánysértést a megszabott határidőig nem orvosolja.
Törvényben szabályoznák, hogy a független közjogi intézmények vezető tagjait, például az alkotmánybírákat, a számvevőszéki vezetőket, az ombudsmanokat, a főügyészt és a főbírót ne lehessen újraválasztani. Emellett maximálnák, hogy egy-egy politikus hány cikluson keresztül tölthet be valamely közhatalmi, például képviselői vagy polgármesteri tisztséget.
Az LMP törvényben szabályozná az állami és az önkormányzati cégek hirdetési gyakorlatát. Schiffer András véleménye szerint sok esetben az önkormányzati cégek hirdetési politikáján keresztül “a helyi nyilvánosságot meg lehet fojtani”. A párt egyúttal megtiltaná a helyi képviselő-testületek – üzleti érdekből elrendelt – zárt ülésezését. A listavezető célként fogalmazta meg, hogy a helyi képviselő- és polgármester-választáson csak az adott településen élő polgár indulhasson. Demszky Gábor főpolgármesterre utalva azt mondta, így nem fordulhatna elő, hogy valaki Budakesziről irányítja Budapest életét.
Az LMP könnyítene a helyi népszavazás érvényességi feltételein, továbbá az álláspontok egyenrangú bemutatása érdekében szabályozná a helyi és országos népszavazási kampányokat.
Egyedül nem megy
A bejutási küszöbön egyensúlyozó párt, ha be is jut a parlamentben, egymaga semmiképp nem tudná a fenti ötleteit véghezvinni, ehhez jó esetben a Fidesz támogatása kéne. Orbán Viktor pártja programjában, illetve eddigi megnyilatkozásaiban azonban eddig nem érintette egyik, az LMP által kedden vázolt témakört sem.
Az is érdekes kérdés, hogy az új parlamentben, ha bejut, az LMP képes lesz-e a mérleg nyelvét adni. A Fidesz valószínűleg szívesebben fogna össze vele, mint konstruktív ellenzékkel, mint a Jobbikkal, vagy az MSZP-vel (vagy akár az MDF-fel is, ha bekerül). A szavazásnál azonban a matematika dönt, és kérdés, az LMP elegendő mandátumra tesz-e majd szert ahhoz, hogy kipótolja a kétharmadhoz esetleg hiányzó Fidesz-szavazatokat. Az megint más kérdés, hogy ha a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt egymaga megszerzi a kétharmadot a parlamentben, akkor pusztán legitimációs szempontból lehet szüksége a többi párt – így az LMP – támogatására.
