A döntés nem okozott meglepetést: elemzők pontosan ekkora kamatcsökkentésre számítottak.
A hazai alapkamat sosem volt alacsonyabb a keddtől hatályos szintnél; ugyanekkora is csak egy alkalommal, 2005. szeptember 20-tól 2006. június 20-ig volt.
Két javaslat volt a kamatcsökkentésre, 25 bázispontos és 50 bázispontos; a Monetáris Tanács meggyőző többsége szavazott a 25 bázispontos mérséklésre – mondta Simor András jegybankelnök a kamatdöntés után tartott tájékoztatóján.
„A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására a fogyasztás visszaesése gyakorolja a legerősebb hatást. (…) A Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció 1-2 éves horizonton számottevően elmaradhat a 3 százalékos céltól.” „A Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását övező bizonytalanság a kamatszint óvatos mérséklésére ad csak lehetőséget. Ezért a Monetáris Tanács az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött” – olvasható a döntés indoklásában.
Ez utóbbi mondat vélhetően az Obama elnök bankregulázási terveinek múlt csütörtöki bejelentése utáni piaci hangulatról szól. Akkor számos befektető biztosabb befektetési formát keresett az általa kezelt megtakarításoknak, így a vezető tőzsdeindexek árfolyama gyengült, és a forint is veszített értékéből az euróval szemben.
A forint árfolyama nem reagált a jegybanki döntésre: egy euróért előtte és utána is 271 forintot adtak a bankközi devizapiacon.
