Gazdaság

Drámaian drágulhat jövőre az üzemanyag

Még idén érdemes „csurig” tankolni a gépkocsinkat, mivel ezt 2010-ben a magasabb jövedéki adó miatt csak drágábban tehetjük meg. Jövőre a megemelt adón túl más tényezők miatt is trendszerűen növekvő (időnként csökkenő, de tendenciáját tekintve emelkedő) üzemanyagárakra számíthatunk.

A benzin ára 14 forinttal, a gázolajé 9 forinttal ugrik följebb a januári adóváltozások miatt (a ténylegesen bekövetkező árváltozásokat természetesen fölfelé, s lefelé is módosíthatják az aktuális piaci folyamatok). Fél év leforgás alatt már másodszor emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, a júliusi adóváltozás azonban csak „bemelegítés” volt a januárihoz képest.

Az uniós országokkal összevetve a magyar jövedéki adó szintje eddig sem volt kifejezetten alacsonynak tekinthető (a táblázat a 2009 júliusi állapotot mutatja euróban a 2008. október elsejei árfolyamon).


Drámaian drágulhat jövőre az üzemanyag 1



Forrás: Európai Bizottság, Excise Duty Tables

Forrás: Európai Bizottság, Excise Duty Tables

adó – a pontos számok

Az ólommentes benzin jövedéki adója január elsején 109-ről 120 forintra nő literenként. A jövedéki adó áfaalapot is képez, így a növekmény 11 * 1,25 = 13,75, kerekítve 14 forint.

A gázolaj jövedéki adója ugyanekkor 90,5-ről 97,35 forintra emelkedik literenként, az emelkedés az áfahatással együtt itt 6,85 * 1,25 = 8, 5625, kerekítve 9 forint.

Az ólommentes benzin jövedéki adója 2009 július elsején 103,5 forintról 109-re, a gázolajé 88,9 forintról csak 90,5-re nőtt.

A jövedéki adók szintjének emelkedésénél is nagyobb baj, hogy a piaci folyamatok is a drágulás irányába hatnak. Több tényező is az üzemanyagok árának emelkedése felé mutat, a jövedéki adó emelkedésén túl is – mondta az FN.hu-nak Kiss Péter, a KPMG energetikai es közüzemi szektorának globális vezetője.

Az üzemanyagok árát alapvetően két főtényező határozza meg: a kereslet és a kínálat viszonya, s a dollár/forint árfolyam – magyarázta a szakértő. Kiss Péter változékony, de tendenciájában növekvő olajárra számít

Ha a kereslet nő, nő az ár is, márpedig mindkettő emelkedik. Kína ugyanis a válság ellenére is képes fokozni az ipari termelését a belső fogyasztás serkentésével, ami magával hozza a kőolaj iránti éhséget. Mindemellett a világ más országaiban is a kilábalás jelei látszanak, s a magukra találó gazdaságok ugyancsak az olaj iránti igényt bővítik.

ártényezők – röviden

1. Adótartalom.
2. Dollár/forint árfolyam.
3. A késztermékek (benzin, gázolaj) tőzsdei jegyzésára – ezek pedig meghatározóan a nyersolaj árától, a finomítói kapacitásoktól, s természetesen a kereslet/kínálat alakulásától.

Mindennek következtében a dízelolaj s a benzin közötti árrés is várhatóan csökkenni fog, mivel a dízelnél jellemző az ipari fölhasználás, a megélénkülő ipari termelés pedig a benzinnél is erősebben nyomja majd fölfelé e késztermék árát.

A dollár/forint árfolyam várható alakulása is az áremelkedés kockázatát rejti magában, a közelgő választások a forint gyengülésének veszélyét vetítik előre – tette hozzá a szakértő. A szakember szerint az üzemanyagok hazai jelentős áremelkedése érinti majd a jelenlegi „benzin-bevásárlóturizmus” viszonyait.

Hazánk s a környező országok között egyébként már most is jelentősek a különbségek (ennek oka főként az eltérő adótartalom), ami különösen Ukrajna esetében szembetűnő, ám a lehetőséggel – értelemszerűen – csak a határ mentén élő honfitársaink képesek élni.

így áraz a mol

A Mol, a hazai piacon domináns üzemanyag-nagykereskedő nem teszi publikussá, átláthatóvá a nagykereskedelmi árazását, ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy korábbi vizsgálata nyomán sejthető, milyen elvek mentén alakítja ki azt. Az árazási elv érdekessége, hogy a Mol nem saját költségeiből indul ki, hanem lehetséges konkurenseiéből.

A GVH 2001-es vizsgálata szerint ugyanis „a Mol Rt. az üzemanyagok nettó (adó nélküli) nagykereskedelmi árait folyamatosan a világpiacon érvényesülő árakhoz igazítja oly módon, hogy a mediterrán (délolasz) térségben érvényesülő ún. Platt`s CIF MED megelőző 5 napi jegyzési árának átlagát növeli a mediterrán térségből vasúttal Magyarország közepébe történő szállítás költségeivel; valamint az importáló további költségeivel, vagyis az alkalmazott árelv szerint a belföldi ár a mediterrán térségből származó lehetséges import – mint alternatív beszerzés – számított árával egyezik meg”.

A versenyhatóság szerint ezen árazási elv megfelelő, a Mol nem él vissza erőfölényével. A cég ezért feltehetően jelenleg is tartja magát ahhoz a módszerhez, amire a hatóság évekkel ezelőtt rábólintott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik