A citybeli szakértők megállapították azt is, hogy a magyar hatóságok számára hozzáférhető külső finanszírozási források és a tartalékok bőven elégségesek a rövid lejáratú külső kötelezettségek fedezéséhez.
A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlegének csütörtöki elemzése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szerdán végrehajtott 3,00 százalékpontos kamatemelésről azt írta: jóllehet a kezdeti piaci reakció „nem volt elsöprő”, a szigorítás végül jó lépésnek fog bizonyulni. A GS londoni elemzői szerint a soron kívüli szigorítás elsődleges kiváltó oka a forintgyengülés mellett az lehetett, hogy az aznapi kötvényaukció nem járt sikerrel. Szerepet játszhatott az elemzők szerint a magyarországi hosszú hétvége is. A ház azzal számol, hogy ha még szükség lesz további kamatemelésekre – amit nem lehet kizárni -, azok a mostaninál minden valószínűség szerint kisebb mértékűek lesznek.
A lakossági devizahitel-állományról a GS londoni elemzői azt írták: nem számolnak azzal, hogy a kormány jelentős mennyiségben átvállalná e kötelezettségeket, és azzal sem, hogy a lakosság nagy számban forintadóssággá konvertálná ezeket az adósságokat. A Goldman Sachs londoni elemzői valószínűsítik azt is, hogy a forintot 2009-ben beléptetik az ERM-II. rendszerbe, és a magyar valuta jelentősen visszaerősödik.
A BNP Paribas bankcsoport nemrégiben azt valószínűsítette, hogy Lengyelország valószínűleg 2009 elején belép az átváltási mechanizmusba, és a lengyel példa a magyarokat is arra sarkallhatja, hogy gyorsítsák az eurócsatlakozási folyamatot. A BNP Paribas elemzői szerint a magyar hatóságok megvárják, amíg az árfolyam stabilizálódik. A ház ezt figyelembe véve azzal számol, hogy Magyarország 2009 második felében lép be az ERM-II. rendszerbe.
A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege az előző napi kamatemelésről kiadott csütörtöki elemzésében azt írta: az MNB lépése megerősíti a magyar döntéshozók erőteljes elszántságát a pénzügyi válság elkerülésére. A ház londoni elemzőinek becslése szerint Magyarország szükség esetén akár 12 milliárd dollár kölcsönt is kaphat az IMF-től, és mindez – a 23 milliárd dollárnak megfelelő devizatartalékkal együtt – több mint elégséges a rövid távon esedékessé váló külső kötelezettségek fedezéséhez; erre egyébként a devizatartaléknak kevesebb mint a fele is elég lenne.
A devizaadós háztartások védelmére bejelentett kormányzati tervek közül a JP Morgan kedvezőnek nevezi a lejárati időszak meghosszabbítását, mivel ez csökkentheti az adósok hátralékossá válásának kockázatát. A ház szerint azonban nem biztos, hogy a törlesztések felfüggesztése vagy csökkentése jó lenne, mert ez gondokat okozhat a „jelenleg nem teljesen fedezettnek tűnő” bankrendszerben.
