A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1150,08 pontos, 7,11 százalékos csökkenéssel, 15 014,52 ponton zárt csütörtökön. A Mol árfolyama 3,81 százalékkal 12 505 forintra csökkent, az OTP-részvények ára 14,33 százalékkal 3855 forintra esett.
Beszakadt a forint euróárfolyama is: több mint 258 forintot kell csütörtökön 17 óra után adni egy euróért, egy dollár pedig már csaknem 190 forint. A zuhanás nem állt meg, 21:30-kor már 262,65 forintot ér egy euró.
Keleten is pánik
Tokióban, a Nikkei 225 a péntek délelőtti kereskedés végén 974 pontos veszteség (-10,64 százalék) után 8183 ponton állt. A határidős és az opciós piacon negyedórán át szünetelt a kereskedés. A hongkongi Hang Seng mutató 1226 pontos veszteséggel (-7,7 százalék) 14 718 ponton állt.
A japán központi bank (BoJ) pénteken bejelentette, hogy bankoknak nyújtott hitelek formájában 3500 milliárd jennel (26 milliárd euróval) növeli a pénzpiaci likviditást.
Vad piaci pletykák
Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője a FigyelőNetnek elmondta: vad piaci pletykák terjengenek, de valójában senki nem tudja, mi az oka a szakadásnak. Annyi biztos, hogy most nem a nemzetközi trend okolható. Az elemző szerint az egyik pletyka szerint az OTP az államhoz fordult, hogy segítse ki.
Suppán Gergely képtelenségnek nevezte a feltételezést, hiszen az OTP a biztosítási üzletág eladása után, mondhatni, „tele van pénzzel”, bár természetesen nem feltétlenül tudnak olyan ütemben kihelyezni hiteleket, mint eddig, erről Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese korábban szólt is.
Miért pánikoltak be?
Az elemző említette: egy másik pletyka arról szólt, hogy a kormányzat felfüggesztené a devizahitelezést, ami ugyancsak teljességgel alaptalannak tűnik. Suppán Gergely szerint egyszerűen arról lehet szó, hogy minden józan ok nélkül bepánikolt néhány külföldi befektető.
Az állampapírpiacon is gondok voltak, Suppán Gergely szerint a jegyzések a nap folyamán a 11 százalék fölött is voltak. A távirati iroda ma jelentette, hogy az Euromoney hátrébb sorolta a kockázati rangsorban Magyarországot, de még mindig az első ötvenben vagyunk – az elemző szerint ez a hátracsúszás nem magyarázza a befektetők elfordulását a magyar állampapíroktól.
Az is fölmerülhet, hogy esetleg egy külföldi befektető félreértette, amit Veres mondott az OÉT-en, s úgy értelmezte, új költségvetés lesz – ám igazából egy új költségvetés elkészítése sem indokolja a pánikot. Végeredményben csak találgatni lehet, a szakadás okát nem lehet tudni – summázta az elemző.
Suppán Gergely megjegyezte: ha maradt józan ész a befektetőkben, akkor nagy fölpattanás lesz az árfolyamokban, hiszen az irracionalitáson és a pánikon kívül aligha van valódi oka a zuhanásoknak.
Cáfolnak az érintettek
A kormányszóvivő a távirati irodának határozottan cáfolta, hogy az állam titokban OTP-részvényeket vásárolna fel. A kormány nem vásárol fel OTP-részvényeket és nem használ ilyen eszközöket, ennek a gondolata sem vetődött fel – jelentette ki a kormányszóvivő.
A Reuters Londonból jelentette, hogy olyan hírek terjedtek el a piacon, amelyek szerint az OTP-t a „kormány megmentené”.
Az MTI szerint Veres János is cáfolja, hogy az állam saját felügyelete alá akarná vonni a bankot. Nincs tudomásuk arról, hogy az OTP likviditási gondokkal küzdene, sőt, tőkehelyzete kiemelkedően stabil. Megjegyezte: más országokban is próbálkoznak spekulánsok azzal, hogy rémhíreket terjesszenek egyes bankokról, így szorítva le azok árfolyamát olyan szintre, amelyen azt fel szeretnék vásárolni.
Az OTP szerint teljesen valótlan híresztelésekről van szó, a bank tőkehelyzete és likviditása kiemelkedően stabil. Feltételezik, hogy spekulációs célból terjesztették el a valótlan híresztelést Londonban – jelentette a távirati iroda.
Az MTI-nek csütörtök este londoni befektetési banki források azt mondták, hogy a piaci rémhír nem Londonból indult útjára. A távirati irodának nyilatkozók budapesti forrásokból értesültek a pletykáról, amely állítólag egy internetes fórumon terjed.
Urbán László szerint az OTP Banknak továbbra sincs semmilyen eszközön keresztül közvetlen kitettsége a jelzálogpiaci hitelválságban, amelynek nincs hatása a legnagyobb hazai hitelintézet eredményére bank tőkehelyzete stabil, likviditása erős.
Jó a tőkemegfelelési mutató
A bank tőkemegfelelési mutatója az OTP Garancia értékesítési tranzakciójának lezárását követően „fantasztikus magasságokba emelkedett” – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes. A csoportszintű Tier I-es mutató 11,2 százalék, ami az egyik legmagasabb Európában.
A rendkívül stabil tőkehelyzet mellett, a bank likviditási helyzete is olyan erős, hogy ha 2009 végéig egyáltalán nem jutna tőkepiaci forráshoz, akkor is minden kötelezettségének eleget tudna tenni – mondta Urbán László hozzátéve, hogy a bank emellett tartani tudja profittermelő képességét is, az idei évre tervezett 10 százalékos profitbővülése mindenképpen megvalósul.
PSZÁF: vannak tartalékok
Csütörtökön is több 10 milliárd forint friss pénz áramlott a magyar bankrendszerbe – nyilatkozta Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője az MTI-nek.
A PSZÁF-hoz beérkező napi kimutatás alapján, az elmúlt napokhoz hasonlóan, csütörtökön is több pénz futott be a magyar bankokhoz, mint amennyi kiáramlott – tette hozzá.
Valamennyi szereplő helyzete stabil a napi kimutatása szerint. Több magyar bank az átlagosnál is nagyobb tartalékkal rendelkezik – hangsúlyozta a szóvivő.
A felügyelet pénteken közleményben tudatta, hogy a csütörtöki tőzsdei kereskedési nap záró szakaszához közeli, az OTP részvényeit érintő hatalmas zuhanás kapcsán felügyeleti eljárást indított.
A piacfelügyeleti eljárás arra irányul, hogy a jelzett részvényeladási megbízásokkal kapcsolatosan megvalósultak-e a piacbefolyásolás, árfolyam-manipulálás elemei.
