A 2001-es terrortámadás óta első ízben avatkozott be váratlanul a szövetségi jegybank a piaci folyamatokba; a 8-1 arányban elfogadott döntés után az alapkamat 3,5 százalékosra csökkent. Ekkora kamatvágásra utoljára 1982 augusztusában volt példa.
Eddig csak élénkítgettek
A kamatdöntés nem volt teljesen váratlan, késő délelőtt óta a piaci pletykák arról szóltak, hogy a világ vezető jegybankjai összehangolt kamatvágásokkal nyugtatják meg a tőkepiacokat és csökkentik a recesszió veszélyét, és már ez a hír is nyugtatólag hatott a befektetőkre.
Az egyre gyengébb makrogazdasági adatokat (lassuló növekedés, növekvő infláció és munkanélküliség, csökkenő magánfogyasztás) produkáló amerikai gazdaságot szeptember óta négy kisebb kamatvágással élénkítette a Fed.
A mostani döntés előzménye az volt, hogy a pénteken beharangozott, 145 milliárd dolláros amerikai gazdaságélénkítő csomag ellenére a világ tőzsdéi – a zárva tartó amerikai börzék kivételével – súlyos mélyrepülésbe kezdtek hétfőn, amely kedden is folytatódni látszott. Hivatalos indoklás szerint a Fed döntéshozó testülete, a Nyíltpiaci Bizottság azért határozott így, mert a legfrissebb információk szerint a másodlagos jelzálogpiaci válság súlyosabb, mint korábban gondolták, és az állástalanok száma is gyors emelkedésnek indult.
Nagy kockázatot vállaltak
A döntés elsősorban csodálkozást váltott ki New-York-i és londoni elemzőkből, akik ezután inkább borúlátóbban értékeltek. Robert Peston, a BBC szakértője szerit a lépés kockázatos, mert ha a piacokat mégsem nyugtatja meg, a Fed eszköztelen marad.
Még ennél is borúlátóbb volt a BBC-nek nyilatkozó két amerikai elemző: egyikük szerint a jegybank pánikba esett, másikuk úgy vélte, hogy a durva kamatvágás sem rángathatja ki a világ legnagyobb gazdaságát a második világháború óta példátlannak tűnő recesszióból.
Megfogták a zuhanást
Az első jelek szerint a beavatkozás sikeres: a határidős S&P 500-as index 1,9 százalékponttal erősödött, így vesztesége „csak” 3,4 százalékos volt a döntés bejelentése után nem sokkal.
A vezető európai börzék mutatói is felfutottak a szörnyű reggeli zuhanás után: három óra előtt a DAX-index 2,18, a londoni FTSE 0,3 százalékos mínuszban állt.
A Budapesti Értéktőzsde indexe a döntés után a pozitív tartományba emelkedett a csaknem 5 százalékos reggeli zuhanás után, az BUX 15.00 óra előtt viszont már ismét a negatív tartományban volt. A forint árfolyama kicsit erősödött, a kamatvágás bejelentése után kicsit több, mint 259 forintot adtak egy euróért a bankközi devizapiacon.
Úgy tűnik azonban az amerikai tőzsde nem értékelte azonnal a Fed lépését: a New York-i értéktőzsde fő mutatója, a Dow Jones iparági átlag (DIJA) 176 pontot esett nyitáskor, majd nagyjából negyed óra múlva már 382 pont volt a vesztesége.
Ellentétes megítélés
Nem volt teljesen váratlan az amerikai kamatvágás, az utóbbi napokban már pletyka keringett az akár 75 bázispont mértékű csökkentésről – mondta lapunknak Török Zoltán. A Raiffeisen elemzője szerint ugyanakkor fontosabb, hogy milyen üzenetet hordoz a jelentős kamatcsökkentés, amelyet nem fognak egyértelműen értékelni a piacok.
Egyrészük úgy gondolja, hogy a Fed pánikszerűen lépett – s azt vonják le – úristen, hát tényleg ekkora a baj? Másrészük meg azt mondja: nagyon helyes, hogy ilyen határozottan és bátran döntöttek, hogy gyorsan kihúzzák a gazdaságot a recesszióból.
Török Zoltán mindezek mellett úgy véli, hogy korántsem vagyunk még a mélyponton, a következő hetek piaci mozgásaira továbbra is rányomja még a bélyegét a recessziótól való nem múló félelem. A rossz hangulat nem múlik el tehát, s nem kizárt további kamatvágás sem a Fed részéről – véli az elemző.
Második negyedévtől várható fordulat
Fordulatot az hozhat véleménye szerint, „ha a befektetők megunják, hogy ennyire pesszimisták”, s „észreveszik”, hogy igen is érdemes vásárolni az olcsóvá vált eszközökből, részvényekből.
Török Zoltán úgy tippeli, hogy az első negyedév még az esések jegyében telik, kicsi korrekciókkal, de a tényleges stabilizálódást csak a második negyedév hozhatja meg a világ börzéinn csakúgy, mint itthon.
Pluszban zárt a BUX
A forint, bár a keddi kereskedés során jelentős gyengülést is mutatott, végül mégis hétfői árfolyamánál erősebb pozícióba került a forint délután fél ötre. Az árfolyam napi maximumát 261,75/80 forinton érte el. A forint zárásra a dollárral szemben is erősödött: az amerikai deviza napi maximuma megközelítette a 182 forintot, ám záráskor 176,70/80 forinton állt.
A hétfői és a múlt heti 3 százalék feletti esés után kedden 23 454,13 ponton zárt a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, ami 0,36 százalékos, 85,19 pontos erősödés az előző naphoz képest. A vezető részvények közül a Mol 2,35 százalékot, a Richter 1,41 százalékot erősödött, az OTP-nek 0,03 százalékkal csökkent az értéke, a Magyar Telekom viszont a hétfői tendenciát és mértéket követve 3,05 százalékkal gyengült.
