A gyorsjelentés szerint a második negyedévi profit 8,4 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakit, és 0,3 százalékkal az előző negyedévit. A bankcsoport első félévi konszolidált adózott nyeresége 101,2 milliárd forint, 8,9 százalékkal több a 2006 első félévinél, az éves terv (211,6 milliárd forint) felét azonban nem éri el.
Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője szerint az OTP-csoport eredményei mindenképpen csalódást keltőek. Az elemző úgy látja, hogy az OTP magyarországi tevékenysége mind a hitelvolumen-növekedés, mind a profitnövekedés mértékében alulmaradt a releváns hazai versenytársaival szemben. Úgy véli, hogy ennek egyik oka, hogy a bank több termékkel is késve jelent meg a magyar piacon, túl passzív magatartást folytatott, alultáplált marketing és befektetési tevékenységgel, miközben jelenleg is a hazai vonal adja profitjának 75 százalékát. „A számokból az derül ki, hogy a hazai működési szál erősebbre fonása még várat magára, mindenképpen egy agresszívebb, motiváltabb operatív stratégiát kellene folytatnia és erőteljesebben kellene nyitnia a befektetési szolgáltatások bővítése felé” – állítja Sarkadi. Ugyanakkor azt pozitív fejleménynek tartja, hogy a budapesti régiós és országos lakossági szolgáltatások vezetői posztjára új szakember került.
Gyenge hazai
A bankcsoport hivatalos közleménye alapján is gyengébb magyarországi számokkal kell beérniük a részvényeseknek. A bank piaci pozíciói a legtöbb szegmensben romlottak tavaly júniushoz képest: a betéti részarány 1,7 százalékponttal, 23,4 százalékra, a hitelpiaci 0,5 százalékponttal 20,2 százalékra szűkült, a mérlegfőösszeg alapján ugyanakkor 1,5 százalékponttal 25 százalékra bővült. A konszolidált nettó hitelállomány éves szinten 35,2 százalékkal 4.834,8 milliárd forintra nőtt, az ügyfélbetétek állománya egy év alatt 17,5 százalékkal 4.364,8 milliárd forintra gyarapodott.
Herczenik Ákos, a Raiffeisen Befektetési Zrt. részvényelemzője szerint azonban ezek az eredmények megfelelnek a piaci várakozásoknak. Ő azonban hozzáteszi, hogy új betétek szerzésében nem jeleskedett a bank, pedig a külföldi expanziók finanszírozásához szükség volna erre. Herczenik viszont pozitívnak látja, hogy a nettó kamatmarzs csökkenése megállt; ez azonban még mindig csak stagnálást jelent.
Az OTP első félévi konszolidált, adózás előtti nyeresége 122,95 milliárd forint lett, ami a bázishoz képest 10,7 százalékos növekedés. A konszolidált nettó kamatbevétel 38,8 százalékkal, 200,5 milliárd forintra hízott, a nettó díjak és jutalékok 28,4 százalékkal, 70,6 milliárd forintra nőttek. A céltartalékképzés 202,6 százalékkal, 28,1 milliárd forintot ért el. Az arculatváltással kapcsolatos marketingköltségek 5,6 milliárddal, az iparűzési adó 5,4 milliárddal, a banki járadékadó 3,3 milliárd forinttal terhelte a bankot.
A konszolidált kiadás/bevétel mutató 1,7 százalékkal, 56,4 százalékra emelkedett az akvizíciók nyomán megnövekedett finanszírozási költségek miatt. A magyarországi alaptevékenység – az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank és az OTP Lakástakarékpénztár együttes első félévi adózott profitja 8,7 százalékkal, 84,97 milliárd forintra nőtt. Az OTP Bank adózott nyeresége 8,9 százalékkal, 82,29 milliárdra, mérlegfőösszege 18,4 százalékkal 4.684,5 milliárd forintra bővült.
Alulteljesítő leányvállalatok
A leánybankok közül a legnagyobb profitot most is a bulgáriai DSK Bankcsoport termelte, amelynek 12,3 milliárd forintos adózott nyeresége 19,3 százalékkal haladja meg a tavalyi első félévit. Sarkadi szerint a bolgár DSK jobb eredménye főképpen annak tudható be, hogy alacsonyabb céltartalékképzést írtak elő a bank számára. Herczenik azonban úgy látja, hogy a DSK jól teljesített, hiszen a nettó kamatbevétel bővült, 13 százalékkal emelkedett, miközben a működési költségek mindössze 3 százalékkal nőttek. Azonban a nettó kamatmarzs nem növekedett.
Ami a többi külföldi leányvállatokat illeti, Sarkadi Szabó szerint sem az ukrán bank 16 százalékos profitvisszaesése, sem az orosz leány 56 százalékos profitzuhanása negyedéves bázison nem tekinthető pozitívnak. Hozzáteszi: hosszú távon nagy potenciál lehet a két piacban, ám egyelőre nem tudni, hogy mikor ugrik az eredmény a 2010-es célok közelébe. Sarkadi úgy véli, hogy eddig a leánybankok profit-hozzájárulása nemigen múlja felül finanszírozási költségeiket. Herczenik elégedett az ukrán bank teljesítményével, szerinte az első félévet egészében vizsgálva nem problémás a 16 százalékos profitvisszaesés. Úgy véli, hogy a számokat az is zavarja, hogy az első félév során hol képeztek céltartalékot, hol nem. A nem kamatjellegű ráfordítások azonban 42 százalékkal nőttek negyedéves bázison.
Az orosz bank viszont Herczenik szerint is nagy kérdőjel. Bár a hitelállomány 9,3 százalékkal növekedett, a nettó kamatbevétel és kamatmarzs visszaesett, így pozitív eredmény legkorábban a második félévben várható. Emellett maga az OTP is bejelentette, hogy valószínűleg az orosz bank nem hozza az éves terveket. Herczenik úgy látja, hogy a személyi költségek visszafogása mindenképpen előnyös a jövőbeni eredmények szempontjából. Az is pozitívan értékelendő, hogy az orosz Investberbank is végre vezetőt kapott, állítja Sarkadi.
A Merkantil-csoport összevont, nem konszolidált első féléves adózott nyeresége mintegy 10,3 százalékkal több mint 4 milliárd forintra emelkedett. Az OTP Garancia Biztosító adózott profitja több mint 26 százalékkal 3,6 milliárd forintra mérséklődött, a többségi tulajdonában lévő külföldi biztosítók pedig 386,5 millió forint veszteséget könyveltek el. Az OTP Alapkezelő adózott nyeresége 28,6 százalékkal 2,8 milliárd forintra nőtt.
Részvényárfolyam
Ami a részvények árfolyamát illeti, Sarkadi szerint nincs ok az optimizmusra a számok alapján. A globális negatív hangulat miatt már így is közel 10 százalékot veszített értékéből a papír az elmúlt egy hónapban, kedden pedig újabb két százalékot. Az elemző úgy véli, hogy ha változik a globális trend, azaz a befektetők elfordulnak a kockázatosabbnak vélt piacoktól, akkor „kiárazzák” az orosz és ukrán leányvállalatokban rejlő növekedési potenciált, és „beárazzák” a magyar gazdaság jelenleg elég gyatra számait (1,4 százalékos GDP-növekedés, 6 százalékos államháztartási hiány). Ez újabb esést okozhat az árfolyamban és középtávon is alulteljesítővé teheti a papírokat. Bár az OTP további, főképpen 100 millió dollár alatti akvizíciókat tervez Oroszországban, ennek hatása a 2007-es eredményekben nem fog tükröződni. Sarkadi nem számít árfolyamrobbanásra a közeljövőben, így az év végi célárfolyamot 9-10 ezer forint közé teszi. Herczenik szerint az elképzelhető, hogy a bank nem lesz képes teljesíteni éves profittervét.
