Magyarországon a kelet- és közép-európai átlagnál továbbra is magasabb – 76 százalék – azok aránya, akik pénzük kamatoztatására egyik, a kutatás során vizsgált befektetési eszközt sem veszik igénybe, állapítja meg a GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal 2007 tavaszán elkészített Befektetési Barométere. Azonban megjegyzendő, hogy ez az arány a 2006 ősszel mért 81 százalékos történelmi csúcsponthoz képest csökkenést jelent.
A megtakarításaikat rövid lejáratú betétekben kamatoztatók aránya 14 százalék és ezzel ez a befektetési forma továbbra is a legnépszerűbb hazánkban. Az életbiztosításba fektetők aránya megfelel az előző időszakban tapasztaltaknak – jelenleg a válaszadók 11 százaléka ezt a pénzügyi eszközt alkalmazza megtakarításainak kamatoztatására.
A többi befektetési eszköz – így részvények, részvényalapú befektetési alapok, egyéb alapok és kötvények – iránti érdeklődés ugyanakkor továbbra is mérsékelt, a nyugdíjalapokat jelenleg igénybevevők aránya pedig változatlanul 8 százalék.
Nyugat-Európa a kötvényre szavaz
Azoknak az aránya azonban, akik megtakarításaikat rövidlejáratú betétekben kamatoztatják Nyugat-Európában 47 százalékról 39 százalékra – az évek óta mért legalacsonyabb szintre – csökkent. Ellenben jelentősen– 7 százalékról 13 százalékra – nőtt azoknak az aránya, akik megtakarításaikat kötvényben tartják.
A megtakarításaikat nem a vizsgált konstrukciókba fektetők aránya Nyugat-Európában (44 százalék) most első alkalommal közelítette meg az Egyesült Államokban jellemző arányt. A megkérdezett amerikaiak 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem invesztál egyik, a kutatásban vizsgált befektetési eszközbe sem.
A megtakarított összegeket befektetők aránya Svédországban és Belgiumban a legmagasabb: itt a válaszadók mindössze 10, illetőleg 16 százaléka jelezte, hogy jelenleg egyik eszközt sem veszi igénybe pénze kamatoztatására. Közép- és Kelet-Európában a többség – 66 százalék – továbbra is vonakodik attól, hogy pénzügyi befektetést eszközöljön.
Megtakarítási várakozások
A jövőbeli megtakarításokat firtató kérdésre kapott válaszok jelentős regionális eltéréseket mutatnak. Nyugat-Európában az egy évvel ezelőtt mért 37 százalékhoz képest most minden harmadik válaszadó véli úgy, hogy a jövőben kevesebbet fog megtakarítani. Mindössze 18 százalék nyilatkozott pozitívan.
Közép- és Kelet-Európában a helyzet változatlan: továbbra is nem egészen a megkérdezettek tizede gondolja úgy, hogy megtakarításai a jövőben gyarapodnak. Háromból két magyar pedig úgy gondolja, hogy az elkövetkező 12 hónapban kevesebb pénzt tud félretenni; mindössze 5 százalék számít arra, hogy a helyzet javulhat.
Gazdag amerikaiak?
Az elmúlt évekhez hasonlóan most is az Egyesült Államok a legoptimistább. Míg 2005 tavaszán háromból két amerikai gondolta úgy, hogy megtakarításai növekedhetnek, addig ma minden második tengerentúli megkérdezett így vélekedik. A háztartások vagyoni helyzetét vizsgálva számottevő változás nem következett be a legutóbbi – 2006. őszi – felméréskor tapasztaltakhoz képest: továbbra is az Egyesült Államokban nagyobb (37 százalék) az aránya azon háztartásoknak, melyek vagyona meghaladja az 50 ezer eurót. Európában a megkérdezett háztartásoknak összességé
ben 7 százaléka nyilatkozott 50 ezer eurót meghaladó magánvagyonról. Míg Közép-Európában azon háztartások aránya, akik 25 ezer eurónál nagyobb magánvagyonról nyilatkoztak 2 százalék, Magyarországon mindösszesen 1 százalék.
