Az Equilor Fine Artról
A Budapesti Értéktőzsde alapító tagjaként az Equilor Befektetési Zrt. 2006 nyarán művészeti befektetésekre specializálódott szolgáltatást indított. Az Equilor Fine Art a hagyományos pénzügyi befektetések mellett kínál alternatívát. A műtárgypiacon csak az lehet sikeres befektető, aki ennek a speciális szakértelmet igénylő összetett piacnak az elemeit ismeri, megfelelő szakértelemmel rendelkezik, hangsúlyozta a társaság vezérigazgatója. Aki viszont birtokába kerül ennek a tudásnak, kellőképpen odafigyel és körültekintő óvatossággal hozza meg befektetési döntéseit, az semmi máshoz nem hasonlítható profitra tehet szert – vallja Németh Éva.
Többek között ezeket a kérdéseket feszegették műtárgypiaci szakértők egy nemrégiben rendezett konferencián. Gereben Katalin, az Equilor Fine Art ügyvezető igazgatója szerint a műtárgy egy befektetési portfólión belül – globális pénzügyi vagy politikai válságok idején – képes arra, hogy stabilizálja a vagyont.
Növekvő kereslet
Nemzetközi példák igazolják, hogy a művészeti befektetések iránt óriási az igény, a múlt évben közel ezer műalkotás kelt el tételenként 1 millió dollár (közel 200 millió forint) felett. Egy másik adat: 2004 és 2007 között a kínai kortárs festészeti piaci hozama 350 százalékkal nőtt.
A hazai aukciós adatok ettől még messze vannak, de Magyarországon az elmúlt tíz évben a festmények árai átlagosan 4-6-szorosukra emelkedtek, 2006-ban a két legjelentősebb aukciós ház leütési összértéke meghaladta a 3,5 milliárd forintot. A valós hazai műkereskedelem forgalmáról ugyan nem áll rendelkezésre megbízható adat, de valószínűleg az aukciós forgalom többszöröse talál helyet a műtárgyakban.
A hazai aukciós elemzések szerint az évente piacra kerülő kvalitásos művek száma 1998 óta 800 és 1200 kép között ingadozott évente, ugyanakkor az aukciós eladási összérték folyamatos emelkedést mutat. A tendencia tehát biztató, viszont nehéz objektív adatokból dolgozni egy olyan piaci területen, ahol számos szubjektív elem is befolyásolja a döntéshozatalt.
Érték négyzetcentiméterben
Némi, bár erősen vitatható támpontot adhat az aukciós leütési árak folyamatos figyelése, például erre szakosodott portálokon. Az első magyar festmény-befektetési elemző és tanácsadó portálon például 2500 alkotó 40 ezer aukciós leütési adata szerepel, és különböző adatsorok is segítenek a tájékozódásban: például inflációval korrigált árakat is találhatunk, a műkincshozam összehasonlítható más befektetési formákkal, és megtudható az is, hogy az általunk preferált alkotónak hány festménye és milyen eredménnyel szerepelt aukciókon.
A portál egy adott művész „értékét” egyébként négyzetcentiméterben adja meg, a jelenlegi adatsorok szerint a legdrágább festő Csontváry. Egy négyzetméternyi Csontváry ugyanis 52 965 forint, a második legdrágább Galimberti Sándor, a harmadik pedig Moholy-Nagy László. A hazai aukciós toplistát hosszú ideig vezető Munkácsy Mihály viszont „csak” hatodik a listán, a maga 7745 forintjával, egy gramm festék egy négyzetnyi vásznon – eszerint – ennyit ér a mestertől.
Négyzetméterben számított értéken Csontváry a legértékesebb magyar festõ
Az efféle – kétségtelenül érdekes – adatok azért nem feltétlenül jelentenek objektív kiindulópontot egy befektetőnek. A megközelítés első és alapvető hibája az, hogy kizárólag az aukciós eredményekből dolgozik. Márpedig óvatos becslések szerint a hazai műkereskedelem harmadát-negyedét bonyolítják csak az aukciós házak, a rajtuk kívül kötött üzletek viszont – bármely szerző esetében – nagyjából harmadával alacsonyabb árakat mutatnak az aukciós kirakati árakhoz képest. A puszta számsorok elemzése arra sem ad lehetőséget, hogy kiszűrjük az egy-egy szerző aukciós szereplése körüli nyilvánvaló pénzügyi manipulációkat. A négyzetcentiméterrel is gondok vannak – bár ez nemzetközi gyakorlat – minden művész életművében található nagy, de csapnivaló, és kicsi, de kiemelkedő kvalitású alkotás.
Kőkemény üzlet
Globális szinten a műkereskedelem forgalma eléri az évi 30 milliárd dollárt (közel 6000 milliárd forintot) és a tendencia az utóbbi években azt mutatja, hogy ebben a piaci szegmensben óriási tartalékok vannak – emelte ki Hopewel Norwood, a londoni The Fine Art Fund társigazgatója. A londoni cég jelenleg 3 zártvégű műtárgyalapot működtet, és kettő indítását készíti elő. A referenciának is számító első alapjuk teljesítménye 46,7 százalékos hozamot teljesít. Mielőtt azonban a takarékból kivennénk minden pénzünket, nem árt figyelembe venni, hogy Londonban minimum 100 ezer dolláros (20 millió forintnak megfelelő) invesztícióval lehet beszállni az „artbusiness”-be, de esetenként ennek többszörösével.
The Fine Art Fund kíméletlen piaci logika szerint dolgozik, kihasználva tőkeerejét és a neki munkálkodó szakembergárdát; olcsón vásárol és drágán ad el, nyeresége általában 40-60 százalék közé tehető. Nem tesz mást, mint a rendelkezésére álló piaci információkat elemezve kihasználja a piac hatékonytalanságát, diverzifikál és használja a tőkeerejét.
Megdöbbentő számok
Közgazdasági kutatásokból kiindulva tény, hogy globális szinten 35 000 milliárd dollár befektetésre kész tőke keresi a helyét, így nem véletlen, hogy a műtárgybefektetések évről évre újabb és újabb rekordokat érnek el – vélte Einspach Gábor, a Raiffeisen Bank művészeti tanácsadója. A Christie’s nemzetközi aukciósház két év alatt megháromszorozta a kortárs művészeti aukciói teljesítményét. A 2006-os publikált aukciós forgalomból kiindulva a műtárgyüzlet felét az Egyesült Államokban bonyolítják – nagyjából évi 15 milliárd dollár körül – a legsikeresebb alkotók forgalma pedig; Pablo Picasso (339 245 929), Andy Warhol (199 392 443) és Gustav Klimt (175 143 589) dollár volt. Minden szám azt mutatja tehát, hogy a műkereskedelem előtt mind globálisan, mind Magyarországon óriási lehetőségek állnak.
Mindeközben a műtárgylopások adatai is megdöbbentőek. Tavaly például Ausztriában 142 esetben loptak el kulturális javakat, 26 esetben templomokból, 19-szer közintézményből, és 97 magánszemélytől raboltak el műtárgyat, összesen 4,3 milliárd euró (több mint 620 milliárd forint) értékben. Bár a szám csökken, óriási összegekről van szó. Németországban a szövetségi bűnügyi nyomozószervek 140 ezer lopott műtárgy után nyomoznak; 33 ezer festmény és grafika, 53 ezer kisebb műtárgy és 27 ezer ékszer áll körözés alatt. A statisztika riasztó, mindössze az eltulajdonított tárgyak 5-10 százaléka kerül elő. A magyarországi statisztikákról, a megfelelő óvintézkedésekről és a műkincsek biztosításáról korábbi összeállításunkban olvashat.
