A Duna-Tisza között fekvő területen csaknem 800 ezren laknak, sokan közülük a mezőgazdaságból élnek s a környezetük mikroklímájának megváltozása következtében napi kenyérkeresetük kerülhet veszélybe.
Legnagyobb gond, hogy itt az elmúlt 100 évben évi 80 milliméterrel kevesebb csapadék hull, mint korábban, a talajvízszint méterekkel lejjebb húzódott, beavatkozásra van szükség, mert ellenkező esetben százezrek lesznek kénytelenek jobb adottságú lakóhelyre költözni – mondta Nacsa János, a program szakreferense, a gödöllői Szent István Egyetem tanára.
A csapadékmennyiség pótlására olyan tanulmánytervek kidolgozására van szükség amelynek alapján a vízpótlás megoldható. A szakember szerint e témában a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépítése kiemelt feladat, innen lehet majd öntözni a környék termőföldjeit. Ugyancsak e célt is szolgálja a két folyó mentén árvízi víztározók kialakítása. Ehhez a Homokhátságban lévő kiszáradt szikes tavak jöhetnek szóba, ahol az áradások idején felfoghatnák a folyók többletvizét, csökkentve ezzel az árvízveszélyt is.
A megváltozó éghajlati körülményekhez alkalmazkodva szárazságtűrő gabonák és más növények nemesítése is a tudományra vár, már meg is indultak ilyen jellegű munkálatok. Ugyanakkor a leendő csatorna az idegenforgalom számára is hasznos lehet, fellendítheti a viziturizmust például Ráckeve térségében – hívta fel rá a figyelmet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
