Az idei kötelezőváltás kampányidőszakában előtérbe kerültek a biztosítóegyesületek működésével kapcsolatos sajátosságok és kockázatok. Az egyesületek olcsóbb tarifáit választóknak ugyanis a kötelező tagdíjjal és esetlegesen felmerülő pótdíj-befizetési kötelezettséggel sem árt tisztában lenniük.
Felügyeleti felhívás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) november 14-i közleményében többek között arra hívta fel a kötelezőbiztosítót váltók figyelmét, hogy a biztosítóegyesületekkel történő szerződéskötés során az ügyfelek a biztosítóegyesület tagjává válnak. Ez a biztosítási díj megfizetésén túl egyebek mellett azzal jár, hogy egyesületi tagdíjat is kell fizetniük. Ennek mértékét az egyesület alapszabálya határozza meg: a MÁV Általános Biztosító Egyesülete éves szinten 2000, a KÖBE 1200 forintot szed be, a TIR Biztosító Egyesület magánszemélyektől nem kér tagdíjat.
Ennél fontosabb ugyanakkor a biztosítási törvény azon kitétele, mely szerint az egyesületek legfelsőbb szerve (a közgyűlés vagy küldöttgyűlés) – ha ezt az alapszabály lehetővé teszi – „jogosult pótlólagos befizetési kötelezettség előírására, illetve a szolgáltatások csökkentésének elrendelésére, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére”. A jogszabály 24. paragrafusa a pótlólagos befizetési kötelezettség mértékéről is rendelkezik: ennek maximuma a bármely jogcímen beszedett éves díj, vagyis ez esetben a kgfb-díj és a tagdíj együttes összege lehet.
Az igazán körültekintő átszerződőknek tehát érdemes úgy összevetniük a különböző társaságok tarifáit, hogy a tagdíjjal növelt éves díj kétszeresét hasonlítják a versenytársak díjaival – biztos, ami biztos alapon. Sok esetben egyébként még így is a MÁV díjai jönnek ki legkedvezőbbnek (legalábbis, ha az online kötésre adott szokatlanul magas, 30 százalékos kedvezményt is figyelembe vesszük), miután az egyesület ebben az évben jóval a piaci átlag alá vágott díjaival.
MÁV: alaptalan aggodalmak
A felügyeleti közlemény által újra felvetett, de a kampány során már többször felmerült kockázati faktorral kapcsolatban Szilágyi László, a MÁV Biztosító Egyesület felügyelőbizottságának tagja tíz nappal ezelőtt a FigyelőNet kérdésére azt nyilatkozta, hogy a pótbefizetések szükségessé válásának gyakorlatilag nincs reális esélye. Hangsúlyozta: az egyesület tőkehelyzete stabil (jelenleg durván 400 millió forint), a törvényi tőkefeltöltési kötlezettségeknek rendre eleget tud tenni, és a kárhányad romlásától sem tartanak. Az attraktív tarifák ugyanis több szakértő szerint annak kockázatával járnak, hogy az egyesület magasabb kockázatú ügyfelek tömegeit vállalja be, miáltal megemelkedhet a kárkifizetési kötelezettsége, és romolhat portfóliójának minősége. Szilágyi László ezel kapcsolatban elmondta: tavaly 59,4 százalékos volt az egyesület kárhányada, idén ez várhatóan magasabb lesz, ám nem rosszabb, mint más biztosítóknál.
A FigyelőNet információi szerint ugyanakkor a 2002-ben indult és jelenleg 34 ezer tagot tömörítő egyesület likviditási helyzetét veszélyeztetheti maga a MÁV Rt., amely beléptetett tagjai után nem fizeti rendesen a kgfb-díjakat és a tagdíjakat, ezért jelentős díjhátralékban áll.
Felügyeleti lépések
A pénzügyi felügyelet nemrégiben vizsgálatot folytatott az egyesületnél, amelynek következtében augusztus 24-ei határozatában úgynevezett pénzügyi helyreállítási terv bemutatására kötelezte a menedzsmentet. A terv ellenőrzése és a vizsgálat utóvizsgálata még nem zárult le, ám eközben az is köztudottá vált, hogy az egyesületi formában működő másik nagyobb kgfb-szereplőnél, a KÖBE-nél szeptember 30-tól felügyeleti biztost rendelt ki a PSZÁF.
Információink szerint ezen egyesület esetében nem az esetleges likviditási gondok, hanem nyilvántartási problémák indokolták a felügyelet lépését.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
