A csütörtöki, a fővárosi önkormányzat PR-csoportjának irodájába összehívott egyeztetésre Bús Balázs egy „kompromisszumos javaslattal” érkezett. Eszerint a rakpart Szépvölgyi út és Mozaik utca közötti szakaszát a fesztivál idejére meg lehetne nyitni a korábban lezárt Szépvölgyi úti HÉV-átkelőnél. Az említett mintegy egy kilométeres rakpartszakaszon egy évig semmilyen beruházást nem végeznek, csak azért tartanák lezárva, mert a Margit hídnál tervezett építkezéstől északra már nincs felhajtó út.
A parkolásra nem megoldás a javaslat
A polgármester arra is rámutatott, hogy ha az augusztus 20-ai rakparti rendezvények miatt el lehetett halasztani az ottani építkezést, akkor ez nem okozhat problémát Óbudán sem. Közölte, továbbra is a beruházás háromhetes elhalasztását tartaná a legjobb megoldásnak.
Gerendai Károly azt közölte, a tárgyaláson egyebek mellett kiderült, hogy még nincsenek meg az engedélyek a beruházás kivitelezéséhez. Elmondta, megérti, hogy a beruházás késése valós veszély, ugyanakkor megjegyezte: a közlekedés ellehetetlenülése a térségben ugyancsak valós veszélyforrás. Szerinte Bús Balázs javaslata javíthat a helyzeten, de a parkolás kérdését továbbra sem látja megoldottnak. Azt hangoztatta, nem az a kérdés, hogy lesz-e Sziget, mert a tárgyalás után úgy látja: senki sem akarja a fesztivált megakadályozni vagy ellehetetleníteni.
Tisza Zoltán, a főpolgármesteri iroda PR-csoportvezetője a javaslattal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy nyáron – az északi vasúti összekötő híd lezárása miatt – az Esztergom felől érkező vonatok is a HÉV-vágányokon járnak majd, így a sűrű forgalom miatt nehezen lehetne biztosítani az átkelést a megnyitandó Szépvölgyi úti átjárónál.
Ugyancsak komoly kockázati tényezőnek mondta az árvízveszélyt, amire a több mint egy éves építkezés során tekintettel kell lennie a beruházónak. Jelezte azt is, hogy a beruházás megkezdése már így is egy évvel elhúzódott, ezért a további késedelem az európai uniós források lehívását veszélyeztetheti.
Mindenki a megoldást keresi
Egyetértettek abban, valamennyi fél szeretné, ha a fesztivált sikeresen meg tudnák rendezni; ezért közös céljuk az „optimális megoldás” megtalálása. A felek egy hét múlva újra tárgyalóasztalhoz ülnek.
A főváros, a kerület és a fesztivál képviselői valamennyien már most azt kérték, hogy aki teheti, közösségi közlekedési járatokkal utazzon majd ki a fesztivál idején (augusztus 12-18.) a szigetre.
A Sziget-fesztivállal kapcsolatban szerdán kérte Óbuda polgármestere, hogy három héttel halasszák el a rakparton tervezett budai főgyűjtő csatorna beruházását a kerületiek és a Sziget-fesztiválra érkező látogatók érdekében. Attól tartanak ugyanis, hogy közlekedési és parkolási káosz alakulhat ki a térségben.
A főváros a kérésre azt közölte, hogy sem módjában, sem szándékában nincs elhalasztani a beruházást, így augusztus 1-jével lezárnák a budai alsó rakpart Margit híd és Mozaik utca közötti szakaszát.
Demszky 2,6 milliárdot kér
Miközben úgy tűnik, hogy a közlekedési ügyben mindenki a megoldásra törekszik kiderült, hogy a főpolgármester megvétózta a fővárosi önkormányzat szakbizottsága által a Sziget fesztivál Kft. részére biztosított három évi ingyenes közterület-használati engedélyt. A bizottsági döntés végrehajtását felfüggesztő levelében megállapítja, hogy a Sziget fesztivál sokak számára profitábilis üzleti vállalkozás lett. Miközben egyre csökken a fesztiválon a hazai és a budapesti látogatók száma, a fesztivál vitathatatlan környezeti hatásait Budapest lakóinak kell viselniük, így az ingyenes közterület-használat biztosításának nincs létjogosultsága.
A főpolgármesteri hivatal vállalkozási ügyosztályán az MTI-t arról tájékoztatták, hogy egy évre a több mint 60 ezer négyzetméternyi közterület használatáért áfával együtt 2,6 milliárd forintot kellene fizetnie a cégnek, amely a korábbiakhoz hasonlóan idén is három évre kérte, illetve kapta meg az ingyenes közterület-használatot.
Ughy Attila (Fidesz) a városképvédelmi bizottság elnöke elképesztő dolognak tartja, hogy Demszky Gábor több mint egy hónappal azután függesztette fel a bizottsági határozat végrehajtását, hogy ingyenes közterület-használati engedélyt adtak a Szigetnek. Mindemellett érdekes jogi helyzet következhet be, ha a Sziget szervezői a már hetek óta aláírt szerződés birtokában a bíróságra mennek.
A levegőért is fizetniük kell?
A következő az lesz, hogy megmérik hány köbméter levegő van a Sziget felett, és azután kell majd adót fizetnünk – mondta Gerendai Károly a Sziget Fesztivál szervezőirodájának ügyvezető igazgatója a FigyelőNetek. A fesztiválszervező szerint az már szinte biztos, hogy az már szinte biztos, hogy idén nem fognak fizetni a területfoglalásért, mert annak ingyenességéről már aláírt szerződésük van. A három éves megállapodás másik két évében azonban még visszakozhat a főváros. Gerendai azt is elárulta, hogy azért is furcsa ez a döntés, mert éppen mostanában tárgyalnak arról, hogy tíz évre előre kaphassák meg a területet a fesztivál idejére, amiért cserébe fejlesztéseket kellene elvégezniük. Így a gátépítési, közvilágítási beruházásokat kellene elvégezniük.
A 2,6 milliárdos területbérleti díjat mindenesetre nonszensznek nevezte az ügyvezető igazgató. A Hajógyári-sziget másik felét, amely szinte ugyanakkora terület 4 milliárd forintért adták el nemrégiben. A fesztiváltól mindeközben egy hétre 2,6 milliárd forint kérni a földtől elrugaszkodott ötletnek tűnik. Gerendai szerint ez az összeg úgy alakulhatott ki, hogy a Vörösmarty tér kiadásáért kapott négyzetméterdíjat szorozták fel a fesztiváljuk területére. A helyzet azonban itt teljesen más, ugyanis a Sziget kibérlésért egyáltalán nem tolonganak a rendezvények. A 2,6 milliárdos összeg kifizetése pedig azért is lehetetlen, mert a Sziget fesztivál egész költségvetése 2,65 milliárd forint. Ennek azonban egy ezrelékét sem kívánják kifizetni.
Demszky érévelésével pedig nem nagy meglepetésre nem érte egyet, ugyanis a KPMG 2004-es kutatása szerint a Sziget évente 1,3 milliárd forintot hoz az országnak, így Budapestnek is. A jegyárak növekedésével és az infláció hatásával kiegészítve ez az összeg azóta még tovább nőhetett. Ők mindemellett azóta nem is igényelnek állami támogatást, miközben a Tavaszi Fesztiválnak, vagy a Forma 1-nek fizetnek azért, hogy turistákat vonzzon a fővárosba. Szerinte az lenne a normális, ha Budapest fizetne a Szigetnek a nagy presztízsű rendezvényért, mint ahogyan Pozsony, vagy Újvidék, vagy akár Sopron is fizet a városuk fesztiváljáért a rendező cégnek.
Több frontos harcban a Sziget
Mindeközben a Sziget-fesztivál egy birtokháborítási ügy miatt is bizonytalan, ugyanis Újpest polgármestere csendháborítás miatt polgári peres eljárást indított a szervezők ellen. A döntés első fokon júliusban születhet meg, és amennyiben a Sziget számára kedvezőtlenül dönt a bíróság, nem lesz elég idő arra, hogy másodfokig elvihessék az ügyet, így a döntést végre kell majd hajtani.
Legutóbb ebben az ügyben Gerendai Károly a Sziget-fesztivál főszervezője arról beszélt a FigyelőNetnek, hogy a rendőrségen büntetőfeljelentést tett hamis tanúzásért, mert Gerendaiék tudomására jutott egy olyan információ, amely arra enged következtetni, hogy Újpest nem megengedett eszközöket vesz igénybe a bizonyítás során. A tanúvallomások valódiságát megkérdőjelező tényekről, és az ezzel kapcsolatos előzetes tanúgyűjtésről értesültek, amit majd a rendőrség fog kivizsgálni. Ha pedig a gyanú beigazolódik, akkor az már büntetőjogi üggyé válik.
Derce Tamás újpesti polgármester szerint „veszélyes útra léptek” a Sziget-fesztivál szervezői, mert ha nem tudják bizonyítani a hamis tanúzást, akkor az hamis vád bűntette, aminek ugyanakkora a büntetési tétele, mint a hamis tanúzásnak. Derce az MTI-nek elmondta, úgy véli, hogy a háttérben egy 5 milliárd forintos jogügylet áll. A fesztivál rendezői ugyanis még év elején eladták a céget 4,9 milliárd forintért, amelyből 1,9 milliárdot fizettek ki nekik. A szerződés szerint, amennyiben veszélybe kerül a rendezvény, vagy korlátozzák azt, akkor a már kifizetett, csaknem 2 milliárd forintot vissza kell utalni.
