A pakisztáni atomprogrammal kapcsolatos “visszafogottságra” és a táliboknak az afgán kormánnyal tárgyalóasztalhoz való visszaültetésére igyekezett rávenni csütörtökön a Fehér Házban Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnököt Barack Obama amerikai elnök.
A két vezető a tárgyalások előtt a kétoldalú kapcsolatok megerősítésének és megszilárdításának fontosságáról beszélt. Obama egy héttel azt követően fogadta a kormányfőt, hogy bejelentette: megváltoztatta eredeti elképzelését, és nem fogja 2016 végéig kivonni Afganisztánból az összes amerikai erőt, hanem továbbra is 5500 katonát fog ott állomásoztatni.
Amerikai szakértők a találkozót megelőzően kijelentették: Sarif ki fogja fejteni Obamának, hogy Pakisztán nem fogad el korlátozásokat a taktikai nukleáris fegyverek kérdésében, amikre szerinte a rivális Indiának a meglepetésszerű támadástól való elrettentésére van szüksége. Sarifnek alig van ráhatása hazájának az afgán felkelőknek menedéket nyújtó biztonsági struktúráira azért, hogy a tálibok folytassák a kabuli kormánnyal júliusban megszakadt tárgyalásokat.
Washingtonban emiatt nem számítanak jelentősebb áttörésre a találkozón. Az amerikai fővárosban úgy tudják, hogy a pakisztáni fegyveres erők Afganisztánba szorítják ki az al-Kaida maradványait. A nukleáris fegyverekről és az iszlamista militánsokról folytatott egyezkedés mellett Washington arra készül, hogy nyolc F-16-os harci gépet adjon el Pakisztánnak, ösztönözve a kapcsolatok javítását.
Az Amerikai Tudósok Szövetségének egyik eheti publikációja szerint 2011 óta Pakisztán két nukleáris töltet hordozására alkalmas, rövid hatótávolságú és egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát állított hadrendbe. Emellett két, atomrobbanófejjel is felszerelhető, meghosszabbított hatótávolságú ballisztikus rakéta és két robotrepülőgép kifejlesztésén dolgozik.
A Bulletin of the Atomic Scientists közlönyben két neves elemző, Hans M. Kristensen és Robert S. Norris azt állította, hogy a pakisztáni nukleáris arzenál a 2011-es 90-110 atomtöltetről 110-130-ra nőtt, és 2025-re elérheti a 220-250-es nagyságrendet is, amivel a világ ötödik legerősebb nukleáris hatalmává válik az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Franciaország után – írja az MTI.
