A világ legnagyobb emberi jogi szervezete nyolc pontban foglalta össze, mit gondol a menekültválság megoldásáról. Az Amnesty International szerint emberek millió szenvednek katasztrofális humanitárius körülmények között, a menekültválságokra adott reakciók szégyenteljesek, különösen a leggazdagabb országok részéről, amelyek nem veszik ki részüket sem a segítségnyújtásból, sem a menekültek befogadásából. Azoknak csak a tizedét fogadnák be, a fejlődő országok látják el, majdhogynem segítség nélkül, menekültek millióit. Az AI főtitkára szerint a második világháború után felállított nemzetközi menekültvédelmi rendszer darabjaira hullhat, ha a világ vezetői továbbra sem lesznek képesek védelmet nyújtani a háború és üldöztetések elől menekülő védtelen embereknek.
E példa nélkül álló világméretű menekültválságban emberek milliói kerültek kétségbeejtő helyzetbe, a fejlett országok erre adott reakciója pedig a teljes bukás. A mostani egy olyan döntő pillanat, ami meg fogja határozni a világ jelenlegi vezetőinek megítélését generációkra előre: hacsak nem változtatnak irányt, a történelem kemény kritikával illeti majd őket. (Salil Shetty, az AI főtitkára)
A szegényeken nagyobb teher
Az AI szerint a címlapokon ugyan az EU-t elérő menekültáradat a fő téma, a valóságban a szegény országoknak kell megbirkózniuk a válság következményeinek nagyobb részével. A Közel-Kelet, Afrika és Ázsia fejlődő országai azok, amelyek jelenleg befogadják a világ 19,5 millió menekültjének 86%-át. A módosabb országok nem tesznek eleget azért, hogy ez a teher kiegyenlített legyen. A menekültválság megoldására tett felhívások nem kapnak elég támogatást, ami erőteljesen hátráltatja a menekültek élelmezését és gyógyszerhez vagy más humanitárius segítséghez való hozzáférését.
Amikor jövő hónapban a G20-ak találkoznak Törökországban, addig nem szabad elhagyniuk a termet, míg nincs konkrét tervük és egy kidolgozott időkeretük arra, hogy egy teljes és fenntartható alapot teremtsenek a világ különböző pontjain fellángoló menekültválságok kezeléséhez; bármi ettől eltérő dolog a világ vezetőinek teljes bukását jelentené. Ahelyett, hogy felnőnének e példa nélkül álló válság kihívásaihoz, sok ország kormánya eddig azzal volt elfoglalva, hogy az embereket határain kívül tartsa; ezreknek kellett meghalniuk a tengeren vagy ocsmány körülményeket elviselni a szögesdrót-kerítések árnyékában. Ez az egész a lehető legnagyobb csőd. (Salil Shetty)
A menekültválságnak akkor lesz vége, ha okait felismerik. Az országok feladata, hogy véget vessenek a konfliktusoknak, az emberi jogi jogsértéseknek. Ezek nehezen elérhető célok, időbe telik megvalósításuk – ismerte el az AI, amely szerint a világ leggazdagabb országai addig is sokat tehetnének a menekültválság borzalmainak enyhítésére. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete nyolc területen vár mielőbbi beavatkozást.
Nyolc pontos terv
1. A menekültválságok folyamatos, hatékony és kiszámítható anyagi támogatása: minden, a menekültválság enyhítésére irányuló humanitárius felhívást támogatni kell, beleértve azon országok anyagi támogatását, melyek menekültek óriási tömegét látják el, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a megfelelő szolgáltatásokat a menekültek és az őket befogadó közösségek számára.
2. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége által azonosított összes áttelepítési szükséglet támogatása: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint jelenleg 1,15 millió nehéz helyzetben lévő menekült vár áttelepítésre. Az Amnesty International becslései szerint ez a szám a következő két év során 1,38 millióra fog emelkedni.
3. Biztonságos és legális utak biztosítása a menekültek számára: nem szabadna, hogy embereknek ilyen veszélyes utazásokra kelljen vállalkozniuk, csak hogy érvényesíteni tudják menedékhez való jogukat. Minden országnak lehetővé kellene tennie a családegyesítést a menekültek számára, valamint be kellene vezetnie a humanitárius célból kiadott vízumokat azon sérülékeny helyzetben levő menekültek számára, akik másképp nem vehetnének részt az ezen országokba való áttelepítésben és menekültstátuszért való jelentkezésben; valamint ki kellene terjeszteni munkájuk egy részét és a diákvízum-programokat menekültek számára egyéb országokra.
4. Életek megmentése: az országoknak a veszélyben forgó emberi életek megóvását kell szem előtt tartaniuk a bevándorlási politikák alkalmazásával szemben. Olyan helyzetekben, ahol az emberek halálos veszélybe kerülhetnek, beleértve (de nem kizárólag) az emberek tengeren való átkelését, az országoknak több pénzt kellene fordítaniuk a kutató-mentő programokra, és azonnal a bajba jutott emberek segítségére kellene sietniük.
5. Az egyes országok területére való bejutás biztosítása a menekültek számára: be kell engedni a hivatalos határátkelőkön keresztül azokat, akik menedékért folyamodnak, arra való tekintet nélkül, hogy rendelkeznek-e érvényes útiokmányokkal vagy sem. Minden országnak tartózkodnia kell az olyan lépésektől, amelyek megakadályoznak bárkit is abban, hogy elmenekülhessen egy számára csak üldöztetést vagy erőszakot tartogató országból; mindebbe beletartozik a belépés megtagadása érvényes vízum vagy másmilyen irat hiányában, a kitoloncolás, valamint a határokon felállított kerítések, amelyek megkadályozzák a menekülteket abban, hogy belépjenek egy országba, vagy arra kényszerítik őket, hogy veszélyes utakra vállalkozzanak.
6. Az idegengyűlölet és rasszizmus legyőzése: a kormányoknak tartózkodniuk kell az idegengyűlölő megnyilvánulásoktól, pl. a menedékkérők és migránsok számlájára írni a gazdasági és társadalmi problémákat. A kormányonak azon törvényeket vagy gyakorlatokat is újra kell gondolniuk, amelyek közvetve vagy közvetlenül faji vagy más alapú diszkriminációhoz vezetnek. A kormányoknak arra is készen kell állniuk, hogy kezelni tudják az idegengyűlölő vagy rasszista megnyilvánulásokat.
7. Küzdelem az emberkereskedelem ellen: minden országnak kötelessége felszámolni az emberkereskedő bandák működését és megbüntetni őket. Szintén kötelességük, hogy megfelelő biztonságot és segítséget nyújtsanak az emberkereskedelem áldozatainak, és biztosítsák számukra a menekültstátuszhoz való hozzáférést és/vagy az áttelepülés lehetőségét. Minden, az emberkereskedelem és embercsempészet felszámolására tett kísérletnek előtérbe kell helyeznie a hajókon levő emberek biztonságát.
8. A menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény elfogadása globálisan, valamint stabil helyi menekültügyi rendszerek kiépítése: minden országnak törvényileg el kell isemernie a menekültstátusz igényléséhez és élvezetéhez való jogot, méltányos helyi eljárásokat kell alkalmaznia a menekültstátusz igénylésére, valamint garantálnia kell minden menekült számára az alapvető jogait, így az olyan szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint az oktatás vagy az egészségügy.
Áttelepítési célok
Az AI azt is kiszámolta, hogy a világ 48 leggazdagabb országa miként tudná megosztozni az 1,2 millió, sérülékeny helyzetben levő menekültön. Néhányan, így Németország és az USA már élen járnak a menekültek befogadásában, azonban mások, mint Oroszország vagy az öböl menti országok alig csináltak valamit az elmúlt években, Az említett 48 országban jelenleg összesen 1,3 milliárdan élnek, ami azt jelenti, hogy az ENSZ által szükséghelyzetben lévőnek nyilvánított menekültek száma nem éri el ennek az egytized százalékát sem (0,1%) – ők csak csepp a tengerben.
Néhány napja Londonban ismertetett átfogó tanulmányában az Amnesty International (AI) a magyar kormányt bírálta. A “Fenced out” (Elkerítve) címet viselő 26 oldalas elemzés szerint Magyarország igyekszik elszigetelni magát a regionális és a globális menekültválságtól, ám ezt csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeinek rovására tudja elérni, a magyarországi intézkedések szerkezeti szintű fenyegetést jelentenek a törvényesség érvényesülésére és az emberi jogok tiszteletben tartására, és ezt az EU tagországai, intézményei sem hagyhatják figyelmen kívül.
Az EU-nak ezért hivatalosan tárgyalásokat kell kezdenie Magyarországgal az uniós alapszerződés hetedik cikkelyében foglaltak alapján, annak érdekében, hogy a magyar migrációs és menekültügyi politika összhangba kerüljön az uniós joggal és egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel – írta akkor az Amnesty International.
