Pénzügy

A magyarok 52 százalékának nincs lekötve a megtakarítása

megtakaritas(210x140).jpg (megtakarítás)
megtakaritas(210x140).jpg (megtakarítás)

A váratlan kiadásokra tesznek félre elsősorban a magyarok, de sokan spórolnak a nyugdíjas évekre is – derül ki a CIB Bank és a GfK közös, megtakarítási szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából. A felmérés szerint, ha megtakarításról van szó, a többségnek a befektetett tőke biztonsága a legfontosabb szempont, melynek érdekében a magasabb hozam lehetőségéről is hajlandóak lemondani. Továbbra is sokan tartják megtakarított pénzüket folyószámlán és bankbetétben, pedig a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben érdemes lehet más eszközöket, például befektetési alapokat is kipróbálni.

A klasszikus megoldásokat választják inkább

A megkérdezettek közel háromnegyede rendelkezik megtakarítással, közel 40 százalékuk fél millió forintnál többel – derült ki a CIB Bank és a GfK friss, országos, reprezentatív kutatásából, amely a megtakarítási szokásokat vizsgálta. A felmérés szerint a válaszadók 28 százalékának nincs tartaléka, míg további 15 százaléknak százezer forintnál kevesebb a félretett pénze.

Pénzük jelentős részét őrzik az emberek lekötetlenül a folyószámlán (20 százalék), illetve bankbetétben (17 százalék) és készpénzben (15 százalék), míg minden harmadik válaszadó rendelkezik életbiztosítással, és közel ötödüknek van önkéntes nyugdíjpénztári szerződése, illetve lakás-takarékpénztári megtakarítása.

A nagyobb felkészültséget, pénzügyi tájékozottságot igénylő, bonyolultabb megtakarítási formákat kevesebben választják. A megkérdezettek közel 18 százaléka rendelkezik kötvénnyel, részvénnyel, állampapírral vagy befektetési alappal – ezen belül a két utóbbi a legnépszerűbb (8 és 9 százalékos aránnyal), míg részvénybefektetése mindössze öt százaléknak van.

Érdekesség, hogy ha nagyobb összeget – 5 millió forintot – kellene elosztaniuk a különböző megtakarítási formák között, jóval többen választanának ezek közül: az állampapírt a válaszadók 30 százaléka jelölte meg, de a részvény (15 százalék), kötvény (11 százalék) és befektetési alap (12 százalék) is népszerűnek bizonyult.

Váratlan kiadásokra gyűjtünk

A megtakarítók 55 százaléka havonta tesz félre, a többség a hó elején különíti el a szükséges összeget. A rendszeres megtakarítást a felmérés szerint az állandó befizetést megkövetelő konstrukciók ösztönzik a leginkább, miközben a bankbetétben és készpénzben félretett összegek inkább akkor gyarapodnak, amikor arra éppen jut valamennyi. A kutatás szerint a megkérdezettek elsősorban a váratlan kiadásokra szeretnének felkészülni: mintegy kétharmaduk gyűjt erre. Sokan készülnek a nyugdíjas évekre is: a válaszadók fele tesz félre erre a célra, ráadásul a leghosszabb ideig – átalagosan több mint 15 esztendőn át gyűjtenek – és itt a legnagyobb a szükségesnek ítélt összeg is: átlagosan majdnem hat millió forintot terveznek összegyűjteni. Hasonlóan nagy összeget a lakásvásárlásra tennének csak félre, ám ezt célként alig több mint 20 százalékuk jelölte meg. Az autóvásárlás is ugyanilyen fontos volt, míg az üdülést, nyaralást a válaszadók egyharmada említette megtakarítási célként – értelemszerűen sokkal kisebb megspórolandó összeggel.

A biztonság a legfontosabb

A megtakarítók számára a legfontosabb szempont, hogy pénzük biztonságban legyen, és ahhoz könnyen és gyorsan hozzáférhessenek, ha szükséges. A hozam általában csak harmadik a sorban – főként akkor, ha hosszabb távú célokról van szó. A nyugdíjcélú megtakarítások esetén, vagy amikor a gyermekeknek félretett pénzről van szó, a legfontosabb szempontnak a relatív többség a biztonságot tartja, míg a magas hozam csak negyedük-ötödük számára fontos. A válaszadók 74 százaléka nyilatkozott úgy: a magasabb hozam lehetőségéről annak érdekében lemondana, hogy a pénzét biztonságban tudja. Négyből csak egy ember vállalna mérsékelt kockázatot, vagyis viselné el tőkéje kisebb, átmeneti csökkenését is a magasabb hozam érdekében. Kockáztató típusnak a felmérés szerint kevesebb, mint két százalék számít.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik