Ma már elképzelhetetlen, hogy egy-egy évi rossz termés még a nem túl távoli múltban is milyen komoly problémákat okozott az élelmiszerellátásban. Ha pedig egymás után több ilyen követte egymást, szinte borítékolható volt az éhhalál, járványok ütötték fel a fejüket. Nem csoda, ha őseink számára az időjárás alakulása, a csapadék mennyisége és eloszlása létkérdés volt. Nyilván ma is az, sőt: a globális népességnövekedés és a klímaváltozás együttes hatására egyre inkább az lesz.
Igaz a jóslat
Visszatérve a múlthoz, fejlett tudomány és műszerek híján korábbi századok emberei csak saját és elődeik megfigyeléseire támaszkodhattak. A nagypénteki eső például rossz termést, a karácsonyesti jó búzatermést ígért. Eső lesz, ha a Holdnak nagy az udvara, ha a macska mosakszik, élénkek a legyek, előjönnek a hangyák vagy a veréb a porban fürdik. Nem tűnnek túl meggyőzőnek.
Még kevésbé lehet tudományos alapja annak, hogy “ha Medárd napján esik, 40 napig esni fog”- gondolhatnánk, de nem így van. Május legvégén és június elején – sokszor a június 8-ai Medárd nap környékén – ugyanis az Atlanti-óceán felől valóban hűvös, nedves légtömeg szokott a Kárpát-medence fölé érkezni. Tartósan itt is marad, ha nem is 40 napig, de nem véletlenül június a legcsapadékosabb hónapunk – mondta el a Hír24-nek Cséki Gergő meteorológus, az Időkép.hu munkatársa.
Fotó: MTI/Varga György
Lassan múlt időbe tehetjük
A népi megfigyelés tehát egyáltalán nem légből kapott, 1999-ben például csaknem szó szerint negyven napos eső áztatta az országot. Ám lassan múlt időbe tehetjük az egészet, a klímaváltozás ugyanis mindent borít. Idén sem számíthatunk országos csapadékra: hétfőn északon-északkeleten alakulhat ki helyi zápor, zivatar, kedden pedig főként a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén. A továbbiakban viszont marad a meleg, száraz idő, a hétvégén már 34-35 fokot mérhetünk.
Ezt a bizonyos kevés esőt ugyan a “Medárd napi ciklon” hozza, ám már nem a régi módon: a front Magyarország fölött gyengül, eloszlik. Azért egyes helyeken eshet 30-50 milliméter csapadék, de országos esőre a következő napokban nincs esély – teszi hozzá a meteorológus.
Esett negyven nap és negyven éjen át
A világ egyik leghíresebb története is 40 napos esőről szól, bár annak lényege korántsem a bő termés volt. “Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem őket a földdel egybe. Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kivűl szurokkal” – fordult Isten Noéhoz, mitán látá: “megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz”.
“Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, a melyben élő lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész” – folytatá az Úr Mózes 1. könyve szerint Károli Gáspár fordításában. “És esék az eső a földre negyven nap és negyven éjjel. … Azután a vizek felette igen nagy erőt vevének a földön, és a legmagasabb hegyek is mind elboríttatának, melyek az egész ég alatt valának. … És oda vesze minden földön járó test, madár, barom, vad, és a földön nyüzsgő minden csúszó-mászó állat; és minden ember.”
Miután pedig “bezárulának a mélység forrásai s az ég csatornái”, még 150 nap kellett, hogy a vizek megfogyatkozzanak, és ismét kibukkanjanak a szárazföldek.
