Ráadásul nőtt a nettó agrárbérek lemaradása az országos átlagbérszinttől: 1998-ban 72, 2002-ben már az országos átlagnak csak 68,8 százalékát érte el az agrárium béreinek átlaga. A forintban mérhető elmaradás négy éve tízezer, tavaly már 19 ezer forintot tett ki.
Az év elején óriási felháborodást, bizonytalanságot okozott az IBM fehérvári üzemének a bezárása, pedig ott “csak” két-háromezer ember munkahelye szűnt meg. A mezőgazdaságban ezzel szemben az elmúlt négy évben évente 12-13 ezer munkahely szűnt meg, szépen, csendben, feltűnés és nagyobb kormányzati ellenintézkedések nélkül. Az érdekképviseletek szerint ma 50 ezerrel kevesebb munkahely van az ágazatban, mint 1998-ban.
– A statisztikákban csak 38 ezer szerepel, mivel ott a nyolcórás munkaidőre vetített foglalkoztatást veszik figyelembe, ám a mezőgazdaságban jellemző a törtmunkaidős idénymunka is. Ezért állíthatom, hogy ténylegesen ötvenezer ember munkahelyének megszűnésével számolhatunk – mondta a lapnak adott nyilatkozatában Bereczky András, az ágazati szakszervezetek szövetségének, a Medosznak minap újraválasztott főtitkára.
Mint elmondta: az elbocsátási hullám mellett négy év alatt romlott az ágazatból élők jövedelmi helyzete is. 1998-ban 72, 2002-ben 68,8 százalék volt az arány a mezőgazdasági bérek és az országos átlagkeresetek között. A forintban mérhető elmaradás négy éve tízezer, tavaly 19 ezer forintot tett ki. Az ágazaton nem segített a minimálbérek emelése sem, a cégek nem tudták igénybe venni az emelés miatti, a költségteher csökkentését célzó kompenzációs támogatásokat sem. A minimálbérnél többet keresők – az agrárfoglalkoztatottak 43–48 százaléka – reálbére a legjobb esetben is csak stagnált, többnyire csökkent. A minimálbér-emelés miatt ugyanis az ő bérük emelésére már nem jutott forrás a mezőgazdaságban.
Az elbocsátások oka a szakszervezetiek szerint egyrészt a modernizáció és a hatékonyság fokozása, nagyobb részben azonban az 1998 és 2002 közötti kormány agrárpolitikája, főleg a nagyobb üzemek – szövetkezetek, rt.-k, kft.-k – diszkriminatív kezelése volt.
Bereczky a lapnak elmondta, hogy a Medosz nem tart az EU-csatlakozástól. Az úgynevezett foglalkoztató mezőgazdaság – ahonnan a Medosz tagjai kikerülnek – felkészültebb, versenyképesebb nagyüzemekből áll. A csatlakozás vesztesei inkább az önellátás miatt földet művelők, állatot tartók közül kerülhetnek ki.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
