Belföld

DK: az Orbán-kormány “rabszolgatartó társadalmat szeretne bevezetni”

kozmunkas(210x140).jpg (Array)
kozmunkas(210x140).jpg (Array)

A Demokratikus Koalíció (DK) törvényben tiltaná meg, hogy a közszférában dolgozókat "embertelen és igazságtalan" módon közmunkásként foglalkoztassák vissza a korábbinál lényegesen kisebb jövedelemmel.

Erről Borka-Szász Tamás, a DK szociális munkacsoportjának vezetője beszélt pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

A DK politikusa úgy fogalmazott, az Orbán-kormány “rabszolgatartó társadalmat szeretne bevezetni”, amit a közmunkásként történő visszafoglalkoztatás mellett az is mutat, hogy az elmúlt öt évben a közmunkások alig tíz százaléka tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Borka-Szász Tamás kiemelte: pártja – a minimálbér létminimumra történő emelése mellett – azt is szeretné elérni, hogy a közmunkások is a minimálbérnek megfelelő órabért kaphassák. Amennyiben az állam ezt nem tudja napi 8 órában fizetni, akkor a közmunkásokat 4-6 órában kellene foglalkoztatni, ami arányaiban béremelést jelentene az érintetteknek.

Gréczy Zsolt, a DK szóvivője hozzátette, az országnak szüksége van a közmunkaprogramra, de azt szerinte olyan formában kellene működtetni, ahogy a Gyurcsány-kormány bevezette Út a munkába program néven. Az a korábbi rendszer ugyanis a közmunkásokat a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez segítette, szemben a jelenlegivel, amely a közmunkát a teljes állással rendelkezőkre is igyekszik kiterjeszteni.

A Belügyminisztérium reagált a DK sajtótájékoztatóján elhangzottakra: szemben a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény rögzíti, hogy közfoglalkoztatási jogviszony nem létesíthető olyan feladat végzésére, amelynek ellátására törvény közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt ír elő.

Szerintük a DK elnökségi tagja és a párt szóvivőjének tájékozatlansága a fentieken túl abban is tetten érhető, hogy mindketten közmunkáról beszéltek. Közmunkára, helyesen: közérdekű munkára bíróság ítélhet embereket, míg a közfoglalkoztatásban történő részvétel az arra való alkalmasság esetén az egyén választása.

A Belügyminisztérium leszögezi: minden ellenkező és alaptalan híreszteléssel szemben a közfoglalkoztatás céljával nem egyeztethető össze, hogy azt az elsődleges munkaerőpiac álláshelyeinek megszüntetésére használják.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik