Az esztergomi középkori vár és A visegrádi királyi székhely és vadászterület elnevezésű várományos helyszínek szerdától összevonva és a Pilissel bővítve szerepelnek a listán Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe néven – közölte a Miniszterelnökség csütörtökön.
Megnőtt a korábbi listán Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó elnevezéssel szereplő helyszín területe is, amely immár a Káli-medencével kibővülve, Balaton-felvidéki kultúrtáj néven található a jegyzékben.
Jelentősebben csökkent ugyanakkor a korábban Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai elnevezéssel szerepeltetett helyszín, a részhelyszínek száma itt 27-ről 7-re változott Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyok néven, és némileg szűkült a Magyarországi tájházak hálózata elnevezésű helyszín is.
A Miniszterelnökség emlékeztetett arra, hogy a világörökségi várományos helyszíneknek az UNESCO Világörökség Központhoz történő bejelentésére 1993 és 2009 között a világörökséggel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős miniszter útján került sor.
A bejelentéseket megalapozó tanulmányok, valamint az UNESCO tanácsadó szerveiként működő nemzetközi szervezetek, az ICOMOS (Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) és az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) Magyar Nemzeti Bizottságainak támogató véleménye alapozták meg.
A világörökségi várományos lista most elvégzett felülvizsgálatát a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányította, a Forster Központ koordinálta, és abban részt vett a természet védelméért felelős miniszter is. A felülvizsgálat fő szempontjai a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a világörökségi várományos helyszín felvételének szakmai megalapozottsága és a jogszabályoknak való megfelelés voltak. A felülvizsgálat keretében az egyes helyszínekről a rendeletben előírt, szerkezetében egységes, tartalmában hiteles dokumentáció készült. A szakmai megalapozottságra vonatkozóan a felülvizsgálat során meghatározták az adott várományos helyszín kiemelkedő értékét, ennek figyelembevételével pedig számos esetben módosították a helyszín nevét és lehatárolását, meghatározták a helyszín koordinátáit, valamint a fenntartható kezelés és használat szempontjait – közölte a Miniszterelnökség.
