Nagyon kevés az egészségügyi szakember a menekülttáborokban és ők is csak minimális rendelési időben vannak jelen, míg a vizsgálatra és ellátásra várók száma egyre nő – mondta a HVG.hu-nak Szilárd István, aki munkacsoportjával 2007 óta foglalkozik a migráció egészségügyi vonatkozásaival.
A szakember, aki rendszeresen részt vesz a hazai fogadóállomások monitorozásában, elmondta: az elmúlt két évben tízszeresére nőtt a menekültek száma, de ezt egyáltalán nem követte a menekülttáborok egészségügyi személyzetének fejlesztése. A nemzetközi szinten is elismert szakértő ugyanakkor hozzátette: nem kell tartanunk egzotikus betegségek behurcolásától. A hozzánk érkező menekültek ugyanis jóval hosszabb időt töltenek utazással, mint a rettegett betegségek lappangási ideje, nincs alapja annak a közvélekedésnek, hogy „a menekültek behozzák magukkal az ebolát”.
Ebből a szempontból sokkal veszélyesebbek a legálisan érkező turisták, ők akár 12 óra alatt az országba érhetnek egy járvány sújtotta régióból – mondta Szilárd.
Hozzátette: Európa számára jelenthet egészségügyi kockázatot a menekülthelyzet, példaként egy közelmúltbeli berlini kanyarójárványt említett, de az is egy bosnyák kislányhoz volt köthető. Nálunk azonban ez azért sem fordulhat elő, mert a kötelező oltási programnak köszönhetően a lakosság 99 százaléka immunis.
Szilárd István munkacsoportjának egyik fő célkitűzése most az, hogy a bevándorlók egészségügyi helyzetéről átfogó elektronikus adatbázis álljon rendelkezésre a valódi kockázatok felmérése érdekében. A munkacsoport egyik tagja, Marek Erika elmondta: a nyilvántartásba vett migránsok elvileg kötelezően átesnek TBC, HIV, szifilisz és hepatitis B szűrésnek, de az egészségügyi ellátó személyzet túlságosan alacsony létszáma miatt kevés a ténylegesen elvégzett vizsgálatok száma is. A fertőzések aránya körükben azonban nem ijesztően magasabb, mint a magyar lakosság körében.
