A központ elemzésében közölte: Magyarország arról tájékoztatta a tagállamokat és az unió szerveit, hogy – éppen a közösségi jogra hivatkozva – részben felfüggeszti a migránsok visszafogadását. A kormány álláspontja az, hogy ezt jogszerűen megteheti, más értelmezések szerint a lépés sértheti az uniós jogot. Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Helsinki Bizottság állásfoglalása szerint a kormány lépése kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után. Ezt a jogvitát egyedül az Európai Unió Bírósága döntheti el, de mire odáig jut az ügy, akár évek is eltelhetnek – állapította meg a központ elemzésében.
A rendelet alapján ugyanakkor Magyarország jogszerűen dönthet úgy is, hogy az úgynevezett válságkezelési mechanizmus keretében meghoz minden ahhoz szükséges megfelelő intézkedést, hogy kezelni lehessen a menekültügyi rendszerre nehezedő különlegesen nagy nyomást. Az a bejelentés, hogy a kormány konzultációt kezdeményezett az unió illetékes szerveivel, arra utalhat, hogy Magyarország a mechanizmus keretein belül megelőző cselekvési tervet fog kidolgozni.
Az egyes visszaküldött menekültek esetében arra is van lehetőség, hogy Magyarország az egyedi esetekben jogszerűen megtagadja az át- vagy visszavételt, ha nem bizonyítható a felelőssége.
Magyarország egy elsődleges jogforrásra, az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződésre hivatkozással arra kért 14 tagállamot, hogy “átmenetileg ne küldjenek több menekültet hazánkba” – írta az Alapjogokért Központ. Hozzátették: egyes értelmezések szerint ez az aktus megsérti a hatályos uniós jogot, azonban a kérdésben csak az Európai Unió Bírósága hivatott dönteni. Az viszont megjegyzendő: korántsem lenne példa nélküli eset, hogy egy tagállam megszegi az uniós jogot. Ilyen esetben az Európai Bizottság úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indít, majd ha ennek keretei között sem sikerül rendezni a kérdést, akkor a jogvitát az Európai Unió Bírósága dönti el. Jelenleg is több száz hasonló eljárás zajlik, melyekben az unió valamennyi tagállama érintett.
Magyarországnak azonban a hatályos közösségi jogi szabályok betartása mellett is van lehetősége arra, hogy ne alkalmazza az úgynevezett dublini elveket – állapította meg az Alapjogokért Központ.
