A szakember úgy vélte, a gyed extra és a gyermekvállalást ösztönző egyéb kormányzati lépések is előmozdíthatják a születések számának emelkedését, ezért fontos, hogy hosszú távon kiszámítható legyen a családpolitika.
Az elmúlt 25 év gyermekvállalással kapcsolatos tendenciáiról elmondta: Magyarországon és az összes posztkommunista országban később szülik meg első gyermeküket a nők. Ez a fajta mintaváltás Nyugat-Európában már a ’60-as években elkezdődött, és a rendszerváltás után nagyon gyorsan lezajlott Magyarországon is. A másik, ezzel nyilvánvalóan összefüggő tendenciaként a termékenység visszaesését említette, ami a ’90-es évek végétől gyakorlatilag máig tart.
Kitért arra is, hogy a 41-45 éves budapesti nők egyötödének nincs gyermeke, és ők már nagy valószínűséggel így is élik le az életüket. Továbbra is igaz, hogy a házasságban élőknek több gyermekük van, mint azoknak, akik “csak” együtt élnek. Ugyanakkor az elsőszülötteknek már több mint a fele élettársi kapcsolatba érkezik, és a szülők sokszor csak a gyermek születése miatt törvényesítik kapcsolatukat – mondta Spéder Zsolt a Napi Gazdaságnak.
