Ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania – közölte az MTI-vel a legfőbb bírói fórum sajtótitkársága hétfőn.
A jogszerűen érkezőkre vonatkozik
A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője észlelve, hogy a kollégium ítélkező tanácsai eltérő gyakorlatot folytatnak a harmadik ország állampolgárai beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezése során, jogegységi eljárást kezdeményezett. A vizsgált eljárás a harmadik országból jogszerűen érkezőkkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozott, a kollégium jogegységi határozatot hozott.
Az eljárás azokra vonatkozik, akik Magyarországra úgynevezett harmadik országból, hatóság által megfelelően tájékoztatva, legálisan, a magyar jogszabályokat magukra nézve kötelezőként elismerve, az önkéntes jogkövetés hallgatólagos ígéretével, az itt tartózkodás, beilleszkedés céljával lépnek be. Ha a tartózkodási jogosultság megszerzése, meghosszabbítása iránti eljárásban valaki hamis adatot, valótlan tényt közöl, annak objektív jogkövetkezményeit viselnie kell – olvasható.
Tudatában volt-e a hamis adatközlésnek
Az eltérő jogértelmezés az idegenrendészeti eljárásban a kérelmező által történő adatközlés tudatállapotának megítéléséből fakadt. A kérelmező olyan, a családi állapotára, élethelyzetére, jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat közöl, amelyek alapján a hatóság dönt a tartózkodási engedély megadásáról vagy meghosszabbításáról. A hamis adatok, tények közlése a jogszabály értelmében az engedély megtagadását vagy visszavonását vonja maga után.
Az egyik értelmezés szerint vizsgálni kell, a kérelmező tudatában volt-e, hogy hamis adatot közöl, illetve tudnia kellett-e az adat valótlan voltát. A közigazgatási eljárásban ugyanis – ellenkező bizonyításáig – az ügyfél részvételét az eljárásban jóhiszeműnek kell tekinteni.
A szigorúbb álláspont szerint a jogalkotó objektív felelősségi alapon rendelkezett a hamis adatok és tények közlése esetén a szankció bevezetéséről. Ebben az esetben az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a hamis adat közlése objektív felelősséget alapoz meg, így a hatóságnak nem kell tovább vizsgálódnia.
