16578, vagyis tizenhatezer-ötszázhetvennyolc. Ennyi menedékkérelmet regisztrált csak júniusban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Ez azt jelenti, hogy naponta 552 menekült jelentkezett a hivatalnál. A BAH hivatalos tájékoztatása szerint a hozzájuk tartozó befogadóállomások kapacitása normál esetben 1500 férőhely. Ezt kellett most bővíteni. Azt írták a Hír24.hu kérdéseire, hogy „jelenleg az intézmények a kérelmezők kirívóan magas számára tekintettel zsúfoltak, a befogadó kapacitások felett működnek. Naponta mintegy 4000-4500 főt lát el folyamatosan a hivatal.” Hogy ez számszerűen mit is jelent, azt nem sikerült megtudni. Mint ahogyan arra sem válaszoltak konkrétan, hogy mennyi helyre volna szükség az összes ideérkező elhelyezésére. Azt azonban más forrásokból tudni lehet, hogy a táborok minimálisan dupla kapacitással működnek, mint amennyire kitalálták őket.
Fotók: MTI/Balogh Zoltán
Csak civilek segítenek
A nagy budapesti pályaudvaroknál civilek próbálnak segíteni a menekülteken. Azokon az embereken, akiket olyan vaktérképpel indítanak útnak a hatóságok, ami még egy igazán jól képzett csillagtúrázón is simán kifogna. A Vastagbőr posztolt is egy fotót. Így néz ki. Persze van mellé magyar nyelvű útmutató is. Olyan embereknek, akik talán a latin betűt sem ismerik. Persze nem azért, mert nem tudnak írni-olvasni, hanem például Afganisztánban nem azt használják. A civil segítők ugyan mindent megtesznek, de tudni kell, hogy a lelkesedésen kívül kevesen rendelkeznek, mondjuk szociális munkás képesítéssel.
Fotó: Pikó András/Facebook
Ennek is köszönhető talán, hogy a Facebook–oldalaik tele vannak kicsit csalódott segítők panaszaival. Hiszen ha valaki soha nem csinált ilyet és nem úgy zajlik a dolog, ahogy elképzelte, akkor joggal érezheti úgy, hogy kicsit felesleges, amit tesz. Pedig nem az. Pillanatnyilag csak ezek az emberek kezelik azt a problémát, ami a kormány szerint jelenleg Magyarország legnagyobb baja. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal arra a kérdésünkre, hogy van-e lehetőségük és kapacitásuk a menekültek papírokkal való ellátásán kívül másra is, csak annyit válaszolt, hogy „feladat ellátásában a rendőrség is segítséget nyújt”.
Miért utazgatnak körbe-körbe?
A közösségi oldalakon rendre előkerül, hogy talán direkt utaztatja a kormány az országban azokat a szerencsétleneket, akik már így is több ezer kilométert tettek meg, amíg ide eljutottak. Pedig nem. A BAH szerint pofon egyszerű az ok: „a menekültügyi eljárás során lehetséges regisztrációs pontok (mint indulási hely): Szeged, Békéscsaba, Kiskunhalas, Nyírbátor, Debrecen, Tatabánya, Budapest, Pécs, Győr. Ezekről a regisztrációs helyekről történik a kérelmezők útnak indítása a kijelölt befogadó intézménybe.”
Vagyis a menekültek, miután átjöttek a határon, hivatalos ügyintézés miatt utazgatnak szanaszét. Persze az nehezen érthető laikus szemmel, hogy miért nem lehet, mondjuk Szegedre nagyobb kapacitással egy bevándorlási hivatalt kitelepíteni. Mindenesetre ennek az utaztatásnak is következménye, hogy a menekültek jó része nem is jut el egyetlen táborba sem. Aki teheti és megérti a vaktérképet, azonnal meglép. Hogy mekkora a lemorzsolódás, azt a BAH nem árulja el. Csak annyit írtak a konkrét kérdésre, hogy „a kérelmezők egy része valóban nem érkezik meg a kijelölt befogadó intézménybe és sokan vannak azok is, akik az intézményt néhány héten belül elhagyják.”
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Alig van hivatalnok
Jelenleg a BAH adatai szerint naponta 800-1000 menekült érkezik Magyarországra. A befogadó állomásokon 64 fő, míg a Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban 73, többségükben közalkalmazott dolgozik. Persze a hivatal hozzáteszi, hogy ennek a mindössze 137 embernek a munkáját közfoglalkoztatottak is segítik. Abban is szemérmes a BAH, hogy mi az, ami hiányzik náluk. Erre a kérdésünkre mindössze azt a kurta választ adták, hogy „a Hivatal a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a kérelmezők számára a szükséges ellátást.”
