Gazdaság

Soha olyan jó dolog nem történhet egy ország gazdaságával, mint amikor ellepi egy rakás bevándorló

bevandorlo(960x640).jpg (Array)
bevandorlo(960x640).jpg (Array)

Ha egy kicsit is átgondolnánk az egész vitát, tárt karokkal várnánk a bevándorlókat, nem kerítéssel próbálnánk megállítani őket. A bevándorlásra szükség van és jó dolog. Még mi is többet keresünk tőle.

A migráció gazdasági hatásairól az elmúlt harminc, vagy negyven évben folyamatos vita folyt. Van viszont pár tény, amiben mostanra szinte teljes a konszenzus.

  • A bevándorlás jót tesz a gazdaságnak.
  • A bevándorlók több adót fizetnek, mint a natív (értsd: természetes, honi) lakosság.
  • A bevándorlók kisebb terhet jelentenek a szociális ellátórendszerre, kevesebb segélyt kapnak.
  • A bevándorlók – a natív fiatalokhoz hasonlóan – képzettebbek, mint a nyugdíjaskorú lakosság.
  • A bevándorlók enyhítik a középosztály feletti natív lakosok terheit, mert olcsóbb szolgáltatásokat nyújtanak.
  • A bevándorlók miatt nem kevesebbet, hanem többet keres a natív lakosság.
  • A bevándorlók sokkal inkább hajlamosak kockázatot vállalni és üzleteket alapítani, mint a natív lakosság.

Ezek elfogadott tények. Bármennyire is próbálja a kormány összemosni a terroristák, a politikai menekültek és a bevándorlók fogalmait, tudni kell, hogy a fentiek mind igazak azokra, akik huzamosabb ideig köztünk élnek. A huzamosabb idő alatt pedig azt értem, hogy nem áthaladnak Magyarországon, ahogy azt a menekültek szeretnék.

A fenti állítások szerepelnek az OECD tavalyi nagy kutatásában is, amit a migránsokról, és a migráció gazdaságra gyakorolt hatásairól készítettek. Ugyanígy szerepelnek már egy 2005-ös elemzésben, amit az Európai Unió migránsokkal foglalkozó szervezete készített. Sőt, ezeknek a nagy része Magyarországon is elfogadott tény. A Magyar Statisztikai Társaság egy 2010-es előadásában is szerepelnek.

Kell

Az, hogy a migrácóra szükség van, szintén tény. Magyarország lakossága, a fejlett országokhoz hasonlóan, folyamatosan öregszik. Kevesebb gyerek születik, mint amennyi pótolni tudná a lélekszámot. Az egyre több idős egyre nagyobb terhet jelent majd a dolgozóknak. Egy dolgozónak pedig egyre több nem dolgozót kell eltartania.

Miközben a fejlett világban ez történik, a fejletlen világban túl sok a fiatal munkaerő. Irán, Törökország és több más állam lakossága jórészt iszonyúan versenyképes fiatalokból áll, akik gyakran képzettek is. Ezek a fiatalok tökéletesen be tudnák tölteni azokat a pozíciókat, amiket a natív lakosság már nem tud.

Európában az új, korábban nem létező munkahelyek 70 százalékát migránsok töltik be. Ezzel máris értelmetlenné válik a legklasszikusabb tévhit a bevándorlókról. Ezek a munkák korábban nem léteztek, ezért nem is lehetett elvenni őket senkitől. A migránsok ráadásul pont azokat a munkaköröket töltik be, amik a legrugalmasabbak. Gyorsan, flexibilisen tudják elvállalni a változó környezetben létrejött új feladatokat.

Kinek áll ez érdekében?

A legfurcsább, hogy az egész bevándorlóellenes kampány leginkább egyetlen néprétegnek jöhet jól: a legszegényebbeknek. Amikor ez a vita az Egyesült Államokban zajlott, az egyik sztenderd érvelés az volt, hogy a kereslet és kínálat szabályai szerint az olcsó beáramló munkaerő pontosan az olcsó amerikai munkaerőnek, különösen a feketéknek árt.

Ha Magyarországon valódi bevándorlás lenne, félig képzett vagy képzetlen ideáramló munkaerővel, az pont a leszakadt vidéki térségeknek és a magyarországi romáknak ártana. Ezért, ha valódi bevándorlás lenne, a kormány mostani kommunikációs kampánya pont azoknak segítene sokat, akiket a megszólított bevándorlóellenes xenofóbok talán még a bevándorlóknál is jobban gyűlölnek.

Az igazi vita

A bevándorlás köré rendezett vita nagyrészt egyébként sem gazdasági, hanem politikai. Hiába állítják annyian, beleértve a kormányt is, hogy a Magyarországra érkező bevándorlók elveszik a magyarok munkáját, ez egyrészt nem igaz, másrészt pedig a legkevésbé sem zavarná a magyarságot.

A bevándorlás ennél sokkal inkább kulturális és politikai vita. David Card, a Berkeley Egyetem bevándorláskutatója mondta erre azt, hogy ha a mexikóiak kicsit fehérebbek és kicsit magasabbak lennének, sokkal könnyebb lenne az egész ügyet rendezni. A bevándorlókkal a magyar népesség nagy részének nem az a baja, hogy elveszik a munkájukat, hanem az, hogy máshogy néznek ki, mint ők.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik