Mladjan Dinkic a belgrádi Ekonomist című belgrádi gazdasági szaklapnak nyilatkozva közli, hogy a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatok átalakításáról szóló belgrádi megállapodás, illetve az államközösség alkotmányos alapokmánya rögzítette a két tagköztársaság egymástól különálló piacát, ami egyben Szerbia és Montenegró különválásának lesz az oka. A jegybankelnök szerint hamarosan kiderül: Szerbiának kérnie kell Brüsszelt, hogy Montenegrótól mégis külön készüljön a társulási és stabilitási megállapodás aláírására.
A politikus-közgazdász szerint irreális azt elvárni, hogy két, egymással nem összemérhető piaccal rendelkező köztársaságban közös érdekként fogalmazódjék meg a nemzeti ipart védő azonos szintű vámkvóták kialakítása. A szerb gazdaság nem bírná ki – mondja -, ha rövid idő alatt először a piacharmonizáció során, majd a Kereskedelmi Világszervezettel folytatandó tárgyalások folyamán kellene csökkentenie vámkvótáit.
“Szerbia e lehetetlen misszió miatt már több mint egy éve helyben toporog. Hamarosan azonban felvetődik a kérdés, hogy Horvátországgal, Romániával és Bulgáriával egy csoportban akarunk csatlakozni az EU-hoz, vagy bevárjuk Albániát, Boszniát és Macedóniát. Ez nemzeti katasztrófa lenne” – mondja Dinkic, aki szerint az utóbbi országok csoportja nem csatlakozik az EU-hoz 2020 előtt.
A központi bank elnöke szerint bármit is ígért Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a belgrádi és podgoricai politikai vezetésnek, Brüsszel nem fogja aláírni az országgal a társulási és stabilizációs szerződést, amíg Szerbia és Montenegró nem hangolta össze egymással vámrendszerét és más piaci intézményeit.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
