A Szegedi Hőszolgáltató Kft. önkormányzat által delegált ügyvezetőjének, Martonosi Istvánnak a visszahívására tesz javaslatot a közgyűlésnek Solymos László.
Az alpolgármester előterjesztése szerint az igazgató a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 49 százalékos tulajdonosának számító Alfa-Nova Kft. érdekkörébe tartozó Szenergott Kft. által megvalósítandó biomassza-erőmű felépítésével és a termálvíz használati melegvízként való hasznosításával kapcsolatban úgy vállalt kötelezettségeket, hogy arra a 25 százalékig tulajdonos szegedi önkormányzattól nem kapott felhatalmazást – így megsértette a cég társasági szerződését.
Féltucatnyian pályáznak a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. élére, miután Sódar István több botrány után júliusban elhagyja az intézményt.
Az aspiránsok között van Pál Ildikó, a Tarjáni Kábeltévé Stúdió főszerkesztője, Patkós Attila, korábbi rádiós műsorvezető is. De indul a posztért az egykori kaszinós Vikor Attila, valamint Rogács Józsefné Szűcs Ágnes, aki szállodai üzletvezető és kormányhivatali, sőt minisztériumi alkalmazott is volt. Jávorszky Iván, az SOS Gyermekfalu Magyarország Alapítvány igazgatója, valamint a Szegedi Balett egykori tagja, a Partiscum Kft. volt ügyvezetője, Kiss László is pályázik.
A pénteki közgyűlésnek kell döntenie arról is, melyik pályázó készítheti el az egész alakos Szent-Györgyi Albert-szobrot a Szegedi Tudományegyetem központi épülete elé. A benyújtott előterjesztés szerint nem a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által felkért bíráló bizottság javaslata – a lépcsőn lefelé haladó Szent-Györgyi Albert –, hanem az eredeti pályázati kiírásnak megfelelő, az egyetemi épület előtti parktükörbe tervezett álló alkotás lehet a nyertes.
Dr. Botka László polgármester beszámol még az oktatási-nevelési intézmények állami fenntartásba való átadásának tapasztalatairól. Ez utóbbival kapcsolatban Nagy László kormánymegbízott a következő közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe:
A kormánymegbízott közleménye Botka László polgármester úr közgyűlési előterjesztése kapcsán
Botka László polgármester úr elkészítette és a május 31-i közgyűlésre előterjeszti beszámolóját az oktatási-nevelési intézmények állami fenntartásba való átadásának tapasztalatairól. Olvasva az anyagot az ember várja, hogy mik is ezek a tapasztalatok, de nem kap mást, mint egy újabb adagot abból a szakmai alapokat nélkülöző, politikai szembenállásból, amit a szegedi polgármester tavaly novemberben, a parlamentben, mint az MSZP vezérszónoka ez ügyben megfogalmazott.
Ugyanazt az elutasítást tanúsítja, amit az átadás-átvétel előkészítésekor Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ akkor még megbízott elnöke-látogatásakor tett. A beszámolóban a központ létrehozását és az új fenntartói rendszer kialakítását a polgármester rendszeresen államosításként említi – hiszen ez a szó rögtön negatív emléket idéz fel az emberekben. Pedig jogvégzett emberként tudnia kell, hogy ez nem igaz, mert nincs tulajdonos változás.
Látszik, nehezen mond le arról, hogy elveszítette befolyását a helyi iskolák oktatási, szakmai munkája felett, nem akar együttműködést. Politikai alapokra terel szakmai kérdéseket, ahelyett, hogy hozzáértőkre bízná, vagy megbízna korábbi, saját munkatársaiban – hiszen a szakmai feladatokat ugyanazok az oktatási szakemberek végzik, mint eddig. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szegedi tankerületének igazgatónőjétől tudom, hogy mind Kardos János, Szeged Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális és Sportiroda irodavezetője, mind pedig Kardos Kálmán a Nevelési – Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ) igazgatója együttműködik, kollégáival együtt, segíti az állami fenntartásba való átadást és az ehhez kapcsolódó feladatok szakszerű végrehajtását.
A polgármesteri előterjesztés azonban kísérletet tesz arra, hogy rossz irányba befolyásolja a tisztességes hozzáállást. Ezzel szemben én szeretném megköszönni mindazok igyekezetét, akik felismerték, hogy az érdekünk az új rendszer minél előbbi, minél hatékonyabb működése. Fontos, hogy megvalósulhasson a célkitűzés, az állami fenntartás és a települési önkormányzatok közötti világos feladatmegosztás. Az átalakítás lényege ugyanis az esélyegyenlőség elvű, az egységes szempontrendszerű, értékalkotó – értékmegőrző oktatási rendszer.
Éppen ezért a beszámoló összefoglalójában említett “az intézmények államosításának Szegeden nincsenek nyertesei” kijelentés nem helyénvaló. Valóban igaz, hogy a kialakítás óta többször változtak egyes jogszabályok, de pont ez az erénye a jogalkotóknak, hiszen a változások a szülők, a gyerekek, a pedagógusok és az intézményvezetők érdekeit szolgálják. A szegedi tankerület minden munkatársa, és a már említett önkormányzati irodák dolgozói, együttműködésükkel a helyi problémák- legyenek akár szakmai, oktatási, akár fenntartási jellegűek – minél előbbi, szakszerű megoldására törekednek. Nem érezni a beszámolóban említett ”távoli központ” miatti, “merev, rugalmatlan” probléma megoldást. Szeged oktatási rendszerét nem helyes eszközként használni egyéni, politikai, hatalmi célok megvalósításához. Pedig a beszámoló soraiból mást kiolvasni nem lehet.
Szeged, 2013. május 30. B. Nagy Lászlókormánymegbízott
