Belföld

Napelemes energiatermelés a szegedi egyetemen

Uniós támogatástól mostantól napelemes energiatermelés indul a Szegedi Tudományegyetemen -jelentették be csütörtökön az intézmény vezetői.

 

„Nem ismerek gyorsabban megtérülő befektetést a lopásnál” – reagált tréfásan a szegedi egyetem rektora a Szeged24-nek, a program hasznát firtató kérdésére. Dr. Szabó Gábor elmondta: az elmúlt egy évben összesen három milliárd forintos elvonás sújtotta a szegedi egyetemet, amely nagyjából egybeesik az intézmény éves összes energiaköltségével. Az összesen háromszáz épületből álló egyetem fűtésköltsége évi majd másfél milliárdra rúg, a villamos energia költségek nagyjából nyolcszáz milliót visznek el a költségvetésből. Ezért minden megspórolt forint számít, akkor is, ha hosszabb a megtérülési ideje, hiszen a megtakarítások például állások jövőbeli megtartását is jelentik – fejtette ki a rektor.

Azért is fontos a napelemes beruházás elindulása, mert már minden „hagyományos puskaporunkat előttük, hogy spóroljunk az energiával” – folytatta az egyetem műszaki főigazgató-helyettese, a napelemes program projektmenedzsere. Ami a hagyományos módszereket illeti, elhangzott, hogy az intézmény már sok millió forintot spórolt azzal, hogy a szabad piacról, másokkal konzorciumba tömörülve, a szolgáltatókat megversenyeztetve, olcsóbban tudja beszerezni az energiát, az elavult berendezések felújításával csökkentette a fogyasztást és igyekszik energiatakarékos és környezetbarát szemléletre nevelni a hallgatóit. A rektor szerint ez utóbbi sem elhanyagolható tény, mert nem mindegy, hogy egy élhető bolygót hagyunk-e utódainkra.

A szegedi egyetem számára – amely egyébként tavaly elnyerte a „legzöldebb egyetem” elismerést, és ezzel nem csupán Magyarországon, hanem a Közép-Kelet- Európában is első helyen áll – tehát a most elindult napelemes beruházás kettős haszonnal is jár: gazdaságival és azzal, hogy miután a napelem tiszta technológia, még környezetbarátabbá válik az intézmény energiafelhasználása. A Szegedi Tudományegyetem évente több mint tíz GWH (gigavatt-óra) villamos energiát használ fel. Ezt enyhíti majd a több mint hatszáz millió forintos, uniós támogatású napelemes program, amely a számítások szerint az egyetem villamos energia igényének hét százalékát állítja majd elő.

A projektmenedzser elmondta: a beruházástól nagyjából évi huszonöt millió forint és több mint kétszáz tonna szén-dioxid megtakarítást várnak. Dr. Rovó István elmondása szerint a fejlesztés tehát csökkenti az energiafelhasználást, az üvegházhatású gázok kibocsátását, közvetetten pedig kényelmesebbé teszi az egyetemi dolgozók és diákok életét is. Az egyetemnek ráadásul szerencséje volt a pályázaton, mert nem kellett önrészt biztosítania, így a beruházás megtérülése száz százalékos –  tette hozzá a projektmenedzser.

Az egy évig tartó fejlesztés során 24 egyetemi épület tetejére, összesen 2574 darab napelemet telepítenek majd. A kiválasztásnál két fő szempont dominált: egyrészt, hogy az épületek tetőszerkezete statikailag olyan legyen, hogy elbírják az egyenként harminc kilós napelemeket, másrészt pedig, hogy a fogyasztás és a termelés aránya gazdaságos legyen – magyarázta el a részleteket Dr. Rovó István. A legtöbb napelem az egyetem Tanulmányi és Információs Központjára és kollégiumokra kerül majd, de jócskán jut belőlük különböző oktatási épületekre is.

Visszatérve a gazdasági előnyökre és gondokra, az egyetem rektora a Szeged24 kérdésére azzal fejezte be: ha nem éri az intézményt „újabb csapás”, akkor ezt az évet még „túl tudják élni”, nem terveznek létszámleépítést, mint más egyetemeken, „de nincs olyan kicsi megtakarítás, amelyet ne kelljen kihasználni.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik