A húszévesre nyúlt Demszky-korszak után, 2010-ben 53 százalékkal nyerte a főpolgármester-választást: több szavazatot kapott, mint a három kihívója (Horváth Csaba, Jávor Benedek, Staudt Gábor) összesen. Négyéves regnálása után magabiztosan őrzi pozícióit, sőt jóval népszerűbb, mint a mögötte álló Fidesz. Sem a Nézőpont, sem a Magyar Progresszív Intézet nem regisztrál főpolgármester-váltó hangulatot. Mi a titka a liberális város rendpárti polgármesterének?
Budapest mindig más volt
Krekó Péter, a Political Capital elemzője a Hír24-nek elmondta: a budapesti lakosok beállítottsága minden kutatás szerint észrevehetően eltér az országos átlagtól. Nyugatosabb gondolkodásúak, kevésbé előítéletesek, fontosabbak nekik a liberális értékek. Az elmúlt 25 év minden választásán jobban szerepeltek a küzdelemben a baloldali-liberális pártok a fővárosban, mint az országban. A szakértő szerint ezt a szemléletbeli különbséget igazolja a Jobbik gyenge budapesti szereplése is: ez az a párt, amelyik az ellenpólusát nyújtja a liberális-nyugatos értékvilágnak. Ahol a Jobbik gyenge, ott a nyugatosság erős és fordítva.
Fotó: MTI/Simó Endre
Másképp látja a helyzetet Tarlós István volt kampányfőnöke. Pesty László filmproducer szerint hazánkban elvesztette jelentését a jobb-, és baloldaliság, hiszen a szocialista kormány 8 éven keresztül a multicégeket, a nagytőkét támogatta és az embereket sanyargatta, míg 2010 után a Fidesz a bankokat adóztatta, az embereknek pedig rezsicsökkentéssel kedvezett. Pesty szerint ugyanígy jelentését veszítette a liberalizmus is: míg például a melegek jogai nagyon fontosak voltak a hazai liberálisoknak, addig a határon túli magyarok emberi jogi problémái hidegen hagyták őket. Az SZDSZ-es értelmiség csöppnyi toleranciát sem tanúsítva, hihetetlen arroganciával tromfolta le a másképp gondolkodókat – fogalmaz Tarlós volt kampányfőnöke.
Egy ujjal sem nyúlt Tarlóshoz az ellenzék
Krekó Péter szerint Tarlós István viszonylagos népszerűségének oka, hogy nem akadt senki az ellenzék részéről, aki kitartóan, érdemben kritizálta volna a politikáját, illetve a kritikák nem jöttek át a médián. Az átlagszavazó egyetlen érvet nem tud felidézni az ellenzéki oldalról, ami komoly kritikaként felmerült volna a főpolgármesterrel szemben. Négy éven keresztül egy ujjal sem nyúltak Tarlóshoz, pedig egy kis utánajárással most is lehetne találni botrányos ügyeket a főváros működésében. A tehetetlen ellenzék helyett a különböző civil csoportokra maradt, hogy Tarlós intézkedései ellen tiltakozzanak.
Az ellenzéki tunyaság oka lehet, hogy sokan úgy gondolják: Tarlós úgynevezett rendpárti intézkedései népszerűek a lakosság körében, ezért azokat nem érdemes támadni. Krekó Péter szerint ez tévedés: a kutatások szerint a választók többsége egyáltalán nem olyan rendpárti módon gondolkodik például a hajléktalanokról, mint a jelenlegi fővárosi döntéshozók. Abban, hogy az ellenzék megszűnt ellenzékként funkcionálni a fővárosban, szerepe lehet annak is, hogy Tarlós 1990 és 2006 között, III. kerületi polgármesterként nagyon jól kitanulta, hogyan kell kompromisszumokat kötni a szocialistákkal, megszelídíteni a politikai riválisokat.
Fotó: MTI/Marjai János
Pesty László úgy látja: a fővárosi lakosok elfogadták Tarlós intézkedéseit, mivel még a baloldali érzelmű szavazók is vágynak a jó értelemben vett rendre. Elmondta: kampányfőnökként gyakran szembesült azzal, hogy rendpárti retorikája miatt szélsőjobboldalisággal vádolták Tarlóst. Ilyenkor József Attila sorait ajánlotta a kritikusok figyelmébe, „míg megvalósul gyönyörű képességünk, a rend”. Pesty szerint a főpolgármester előnye, hogy nem egy igazán fideszes figura, nem tagja a pártnak sem, valamint többször vállalt konfliktusokat a kormánnyal, ami szintén szimpatikussá teheti a bizonytalanok szemében.
Tarlós vagy Falus?
Krekó Péter szerint nem kell nagyon megerőltetnie magát Tarlósnak, hogy újraválasszák, ami azért bizarr, mert a kormány továbbra is szorongatja a fővárost. Ennek kézzelfogható jele a források Lázár János általi elvonása, de szimbolikusan a minisztériumok vidékre költöztetése is. Úgy látja: az ellenzéknek egyetlen üzenetet kellene minden csatornán kommunikálni: Tarlós nem képes a budapestiek érdekeinek képviseletére, mert a kormány Budapest-ellenes politikát folytat, a főpolgármester pedig nem képes ezt megállítani.
Az elemző szerint Tarlós kezére játszik, hogy az önkormányzati választásokon a szavazók fordított logika szerint gondolkodnak: csak akkor váltják le a polgármestert, ha nagyon muszáj. Ha nincsenek égbekiáltó korrupciós botrányok, ha csend van a Városháza ügyei körül és észrevétlenül mennek a dolgok, akkor újraválasztják a meglévő városvezetőt.
Fotó: Hír24/MTI
Az ellenzéki főpolgármester-jelöltként a napokban debütált Falus Ferenccel kapcsolatban a szakember azt mondja: alkalmas jelölt, de nagyon nehéz lesz őt a hátralévő szűkös időben „felépíteni”. Négy év munkáját nem lehet két hónap alatt sebtében elvégezni. Hiteltelen, ha eddig egyetlen kritikus szó nem hangzott el Tarlós intézkedéseivel kapcsolatban, most pedig nekiállnak gőzerővel támadni.
Falus Ferenc a maga neutrálisabb imidzsével az aktív bizonytalanok és a megrögzötten Tarlós-ellenesek számára lehet jó választás, rajtuk kívül a nyugdíjasok körében szerepelhet jól. Ők azok, akik az egészségügy helyzete iránt érzékenyebbek, ezért a volt tiszti főorvoson keresztül jobban megszólíthatók.
Szkeptikus Falus Ferenc sikerével kapcsolatban Pesty László. Úgy látja: a Bajnai Gordon megválasztásának körülményeire emlékeztető casting nagy presztízsveszteség a baloldalnak, mert bizonytalanságot sugall. A volt kampányfőnök azt mondja: lehetetlen 2 hónap alatt a semmiből felépíteni egy jelöltet, különösen úgy, hogy nincs elsöprő erejű elégedetlenséghullám Tarlóssal szemben. Pesty ezért, valamint a személyisége és az intézkedései miatt is biztos befutónak tartja a jelenlegi polgármestert.
