A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közölt adatai szerint szeptemberben a kiskereskedelmi értékesítés volumene 3,1 százalékkal csökkent tavaly szeptemberhez képest, az év első kilenc hónapjában pedig 1,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben szeptemberben 717 milliárd forint, az első kilenc hónapban 5983 milliárd forint értékű volt a forgalom.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: a kiskereskedelmi eladások több mint 3 százalékos csökkenése meghaladja várakozásaikat.
A szakértő az év hátralevő részében már nem számít a forgalom visszaesésének további növekedésére, így a csökkenés mértéke 2-2,5 százalék körül stabilizálódhat.
A kiskereskedelmi forgalomra negatív hatással van a reálbérek csökkenése, a stagnáló munkaerőpiac, a nyomott – bár kissé javuló – fogyasztói bizalom és a háztartások folytatódó mérlegkiigazítása, amit a forint erősödése részben ellensúlyozhat a devizahiteles háztartások esetében – vélekedett Suppan Gergely.
Szerinte az éves átlagos csökkenés 1,7 százalék lehet. Az elemző hozzátette: mivel a fogyasztás szűkülése jövőre csökkenő ütemben folytatódhat, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése 1 százalék körül alakulhat.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség hétfői közleményében kiemeli: az idén az év egészét tekintve 2 százalék körüli visszaesés várható a fogyasztói piacon, míg korábban kisebb visszaeséssel lehetett számolni. Az élelmiszerpiacon előreláthatóan nem várható az inflációs nyomás mérséklődése, sőt egyes területeken további áremelkedéssel lehet számolni, ami visszaveti a fogyasztást.
Kifejtik: a KSH nyers adatai szerint szeptemberben is több pénzt hagytak ugyan a vásárlók az áruházakban, összesen 717 milliárd forintot, 24 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, az értékesített árumennyiség azonban 4,1 százalékkal kevesebb volt a tavalyinál.
“Ez aggasztó nagyságú csökkenés” – véli a szervezet.
A visszaesés egyik oka az OKSZ szerint, hogy 2012. január-szeptember között a drágulás mértéke 5,8 százalék volt, ami “alaposan lehúzta” a kereskedelem mérlegét. Az élelmiszerek szeptemberben már 7,5 százalékkal, az élvezeti cikkek (szeszes italok, dohányáruk) 15,6 százalékkal, az üzemanyagok 15,7 százalékkal voltak drágábbak, mint egy hónappal korábban. További ok, hogy a reálkeresetek 4 százalékkal estek vissza az első háromnegyed évben.
Az OKSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a ruházatot, illatszereket és az internetes áruházakat nem számítva szinte mindenütt csökkent a fogyasztás, a vásárlók elsősorban a nagyobb értékű árucikkek vásárlását fogják vissza, így a bútort, műszaki cikkeket, járművet keresik a legkevésbé. A ruházat, illatszerek és az internetes vásárlások növekedése csak kis mértékben javítja a kereskedelem mérlegét, mivel súlyuk csekély.
