Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy Európa részesedése csökken a világgazdaságban. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Az általa idézett adatok szerint Európa a világ népességének 8 százalékát, a világ termelésének 25 százalékát, ugyanakkor a világ szociális kiadásainak 50 százalékát adja. Az EU 27 tagországa évente 1,2 milliárd euró új adósságot “termel”. “Ki az az őrült, aki hajlandó finanszírozni egy ilyen rendszert?” – tette fel a kérdést.
Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani – mondta a kormányfő. Beszámolt arról, hogy az ezt célzó átalakítások nyomán Magyarország azon mindössze öt EU-ország egyike lett, amely képes csökkenteni az államadósságot, miközben harmadik éve 3 százalék alatt tartja a költségvetési hiányt.
Pár sor jutott a vendégkönyvbe is.
A miniszterelnök szerint Magyarországon ebben az évben megkezdődik, majd 2014-ben és 2015-ben folyamatosan gyorsulni fog a gazdasági növekedés. Fennmarad a rekordnagyságú kereskedelmi többlet, tovább növekszik a foglalkoztatottság, az állam eladósodottsága folyamatosan csökken, a költségvetési deficit 3 százalék alatt marad. Magyarország kikerül az energiafüggőség csapdahelyzetéből.
“Tisztességes elbánás esetén, nyolc év elteltével meg kell szüntetni az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárást” – szögezte le. Azt is hangsúlyozta: Magyarország nem azt tűzte ki célul, hogy kilábaljon a válságból, hanem a válság utáni világra, a versenyben való helytállásra készül. Európának – vélekedett Orbán Viktor – új geopolitikai koncepcióra van szüksége.
“Meg kell találnunk annak a módját, hogy egyesítsük Európa fejlett technológiáját, infrastruktúráját, innovatív iparát és kifinomult pénzügyi rendszerét azokkal a gyakorlatilag korlátlan természeti forrásokkal, amelyek tőlünk keletre, főként Oroszországban találhatók” – fogalmazott a magyar kormányfő.
Orbán megállapította, hogy az euróövezet belső problémáinak megoldását célzó politika még nem hozott teljes körű eredményt, így például ma még nagyon nagyok a különbségek az eurózónabeli országok államkötvényeinek kamatszintje között. Az európai monetáris unió elmélyítése nem vezethet rugalmatlanabb gazdaságpolitikákhoz – figyelmeztetett.
“Elképzelhetetlen, hogy például Svédországnak, Magyarországnak és Bulgáriának ugyanolyan fajta gazdaságpolitikára lenne szüksége” – jegyezte meg.
Az előadást követő vitában – amelyen Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank volt elnöke, a Bruegel Intézet irányító testületének vezetője elnökölt – többször szóba került a jegybanki függetlenség kérdése. Orbán Viktor nyomatékkal leszögezte: tiszteletben tartják a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jegybank szerepköre nem teljesen egyezik Európában, illetve az Egyesült Államokban: különbségek vannak abban a tekintetben, hogy a jegybank csak az infláció megelőzésére összepontosít-e, vagy más célokra is.
André Sapir, a Bruegel Intézet kutatója – a Brüsszeli Szabad Egyetem professzora -, elismerve a magyar pénzügyek terén elért eredményeket, megjegyezte: nem vált Magyarország hasznára, hogy kétely merült fel, illetve vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják a jegybanki függetlenséget. Orbán Viktor kitért arra: a központi bank függetlenségének tiszteletben tartása mellett is “valakinek jelölnie kell jegybankelnököt”, amikor a régi elnöknek lejár a mandátuma. Hozzátette: ezt a jelölést ő a határidő lejárta előtt mindössze egy nappal fogja megtenni, a jelölt személyét érintő viták elkerülése érdekében.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL) előterjesztett magyar igényre – közölte a beszélgetésen Orbán. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban – mondta – mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken – állapította meg a kormányfő. Egyúttal úgy vélekedett, hogy az EU az IMF-nél árnyaltabban szemléli Magyarország helyzetét. André Sapir ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF meglehetősen ritkán nyújt FCL-t államoknak, és az EU-tagországok közül eddig csak Lengyelországnak nyitottak ilyen rugalmas hitelkeretet.
Orbán Viktort arról is kérdezték, miként vélekedik David Cameron minapi beszédéről, amelyben a brit miniszterelnök kilátásba helyezte a népszavazást a brit EU-tagság fenntartásáról, ha bizonyos jogkörök nem kerülnek vissza az unió kezéből tagállami kézbe. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a britek véleményalkotásába nincs joga beleszólni, de ami az EU alapszerződésének esetleges módosítására vonatkozó brit felvetést illeti, azt nagyon veszélyes elképzelésnek tartja. Szerinte nagyon nehéz lenne lezárni egy alapszerződés-módosító vitát, ha egyszer azt megnyitják.
„Orbán mintha másik országban élne”
Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor miniszterelnök úgy beszélt Brüsszelben, mintha nem Magyarországon, hanem egy másik országban élne. Az MSZP elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán azt mondta: szerinte a kormányfő osztogatásba kezd, ha megszűnik az ország elleni túlzottdeficit-eljárás.
“Mintha elszakadt volna a cérna, mint hogyha nem ebben a világban élnének, mintha egy teljesen másik országból szereznék a tapasztalataikat, mint az átlag állampolgárok” – kommentálta a szocialista párt elnöke, hogy a kormányfő Brüsszelben sikertörténetnek nevezte a magyar gazdaság eredményeit.
Mesterházy Attila szerint ezzel szemben Magyarországon 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatra van szükség a növekedés beindításához, ugyanis a tavalyi recesszió után idén sem várható GDP-növekedés. Az MSZP elnöke hozzátette: nem ígérik, hogy a 2014-es kormányváltás után Kánaán lesz, rendkívül szűk költségvetési mozgástérrel számolnak. Annál inkább, mert “Orbán Viktor csak azt várja, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól”, és osztogatásba kezdhessen – jegyezte meg.
Gazdaságpolitikai elképzeléseik közül kiemelte a hitelezés újraindítását. Nem kell szeretni a bankokat, de jól működő pénzügyi szektor nélkül nincs jól működő gazdaság – jelentette ki. Megemlítette, hogy az európai uniós támogatásokból a termelő, munkahelyteremtő beruházásokat, illetve az életminőség javítását célzó programokat támogatnák a szökőkútépítés vagy a díszburkolat-lerakás helyett. A szocialisták szükségesnek tartják a munkát terhelő járulékok és a 27 százalékos áfa csökkentését is, de reálisan számolva erre 2015-ben még nem lesz lehetőség, csak az azt követő években.
Mesterházy Attila szerint szükség lenne IMF-hitelre, ám biztos abban, hogy a kormány nem fog megállapodni a valutaalappal, hogy aztán a 2014-es kampányban dicsekedhessen ezzel. Csakhogy – fűzte hozzá – ez évente nagyjából 130 milliárd forint kamatfelárat jelent, a kamatkiadások növekedése több, mint amennyi a felsőoktatásra jut egy évben. Az MSZP terveit ismertetve azt mondta: szeretnék, ha az ország legkésőbb 2016 elején csatlakozna az euró előszobájának tekintett ERM-2 árfolyam-mechanizmushoz. Ez fegyelmezettebb, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát igényelne, de erős jelzés lenne a piacoknak, segítené a bizalom helyreállítását – hangsúlyozta.
Mesterházy Attila arról is beszélt, kormányon megtapasztalták, hogy nem lehet mindent egyszerre megváltoztatni az országban. “Majdnem belefulladtunk a reformhevületbe, és az ország is” – mondta, ugyanakkor hozzátette: az egészségügy és a közösségi közlekedés átalakítását nem lehet halasztani, és az oktatásban is alapvető változásokra lesz szükség.
Kérdésre válaszolva elmondta, az egzisztenciális – megélhetéssel, munkahellyel, nyugdíjjal kapcsolatos – kérdések túlsúlyára számít a 2014-es választási kampányban, tudva, hogy az értelmiségi köröknek a jogállam helyreállítása a legfontosabb.
Az ellenzéki egyeztetésekről azt mondta, lényeges, hogy a közös jelölt- és listaállítás előtt megállapodjanak, milyen programot hajtson végre a következő kormány. Bárki lesz is a miniszterelnök, ettől nem térhet el. “Arra a mostani kampányban nem lesz lehetőség, hogy az utolsó pillanatban változtassunk (…), nem jöhet semmilyen superman” azzal, hogy neki más elképzelései vannak – fogalmazott.
Mesterházy Attila elmondta, az MSZP tudatosan távol maradt az LMP belső konfliktusaitól, amelyeknek azonban szerinte mélyebb, személyes okai is vannak, mintsem az ellenzéki együttműködésről meglévő véleménykülönbség. Beszélt arról is, MSZP-elnökként az egyik legnagyobb eredménye, hogy 14-15 hónapja – amióta Gyurcsány Ferencék kiléptek – megszűnt a kibeszélés a szocialista pártból, politikusaik nem vitatkoznak egymással a médiában.
