Az ÁNTSZ közleményében kifejtette: a veszettségre leginkább a kutyák, a rókák, a macskák, a denevérek fogékonyak, de a vírust más állatok is hordozhatják, például a menyét, a patások, a főemlősök.
A veszettség egyik jele lehet az is, ha az állat az adott fajra jellemzőtől eltérően viselkedik: a kutya és a macska támadó és agresszív lesz, a rókák szelíddé válnak. Minden ilyen állat által okozott sérülés esetén a sebet azonnal kezelni kell, és orvoshoz kell fordulni, ott a tetanusz, illetve – ha szükséges – a veszettség elleni védőoltást is beadják. A sérülést okozó háziállatot lehetőség szerint 14 napos megfigyelés alá kell helyezni.
Vadon élő állat esetén védőoltás szükséges, a sérülés után időben elkezdett védőoltási sorozattal kivédhető a betegség. Magyarországon évente mintegy négyezer ember kap veszettség elleni vakcinát. Az emberi fertőzés lappangási ideje 2-8 hét. Az időfaktor nagyon fontos, “a kezelést a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni” – szögezte le az ÁNTSZ. A betegség általában depresszióval kezdődik, majd fokozott ingerlékenység, intenzív nyálfolyás, a megmart végtagban jelentkező erős görcsös fájdalom, nyelési görcsök lépnek fel. Magyarországon emberi veszettségre 1994 óta nem volt példa.
Akkor két halálos kimenetelű esetet regisztráltak, mivel a betegek nem fordultak időben orvoshoz, és egyikük sem kapott védőoltást. Az ÁNTSZ közleményében kiemelte: háziállatnál (egy kutyánál) utoljára 2010-ben mutatták ki a veszettség vírusát.
