A jól ismert CE megfelelőségi jelölés azt igazolja, egy adott termék megfelel valamennyi rá vonatkozó követelménynek. A szabvány a fogyasztókat védi, de például a fénycsöveknél így is előfordulhat, hogy a termék nem megfelelő kialakítású, és így rázhat – mondja a szakértő.
Ha CE-s, akkor biztosan nem ráz?
Van-e valóságos alapja a CE- tanúsítványon szereplő állításoknak? Amikor bizonytalan eredetű távol-keleti termékek gyártói nyilatkoznak, hogy termékük a szabványoknak megfelelő minőségű, vajon megvannak-e a jegyzőkönyvek, amelyek megalapozzák az állítást? A magyar fejlesztésű, hosszú élettartamú LED-es ipari és közvilágítási rendszereket gyártó Hungarolux Light Kft. ügyvezetője, Nagy Zsolt hozzáteszi: mint gyártónak be kellett méretniük és dokumentáltatniuk a LED-es termékcsaládjukat.
Ez azt jelenti, hogy ha bárki beviszi egy terméküket a TÜV-höz, vagy KERMI-hez, és a bevizsgálás nem igazolná a papíron szereplő állításokat, akkor szabadon perelhetők, a vevő pedig számos hatékony szankciót tud foganatosítani. Viszont egy távol-keleti termék kapcsán ugyanezt a procedúrát a vevő gyakorlatilag nem tudja alkalmazni.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Mikor lehet probléma?
A világítástechnikai szakember elmondta: már létezik olyan előírás is, mely szerint a műanyag szigetelésű, belső tápegységgel rendelkező fénycsövek nem felelnek meg az európai érintésvédelmi szabványoknak, mert ráznak. (Az is igaz, hogyha viszont kettős szigeteléssel látják el a gyártók, akkor minden valószínűség szerint két hónap alatt „megfő” a tápegység, mivel nem biztosítható megfelelően a tápegységek hűtése).
Állítása szerint rengeteg olyan fénycső van forgalomban CE-tanúsítvánnyal, amelyek ráznak. A CE-papírt viszont soha nem a kereskedők adják, hanem a gyártók. A gyártó pedig lehet valahol a Távol-Keleten is. Vagyis nem kizárt, hogy gyakorlatilag elérhetetlen.
Ellenőrizni azért lehetne
A minősítő társaságoknál le lehet viszont ellenőrizni, hogy kinek mire van minősítése. Cégük találkozott már LED-es világítástechnikai terméknél például olyan TÜV-SÜD minősítéssel, amely csak játszóterekre és parképítésre lenne érvényes, és láttak már árajánlatban olyan nem létező kódszámot (úgynevezett riportszámot), amelyet belsőtápos fénycsövekre nem is lehet kiadni – hozta fel elgondolkodtató példaként az OGH Hírügynökségnek Nagy Zsolt.
A szakember ezért azt mondja, amikor a beszerzésekért felelős vezetők a CE-igazolást elkérik, azt is tanácsos megvizsgálniuk, hogy annak az aláírása szerepel-e ott, akivel szerződéses kapcsolatba kerülnek. Ez is segíthet abban, hogy elkerüljék a „rázós” ügyeket.
A beszállítókon kellene számon kérni
A szabványok a fogyasztókat védik, de a piac szűkítését, a piacról való kizárást is eredményezhetik. Nem jelentenek kivételt ez alól a világítástechnikai termékek és az egyre izgalmasabbá váló LED-es világítótestek sem. Ezek a termékek pedig igyekeznek egyre nagyobb részesedést szerezni maguknak a kereskedelmi, ipari és lakóingatlanok, valamint az irodaházak és szállodák piacán.
Nagy szerint nem minden elektromos szabvány életszerű előírás, de legalább 30 százalékuknak élet és vagyonvédelmi jelentősége van. Ezért most, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energiatakarékos világításkorszerűsítések, fontosnak tartaná, hogy a kereskedők feltétlenül elvárják azoknak a szabványoknak a teljesítését, amelyek a CE-tanúsítványra rávezetnek.
