Nagyon szigorú törvényjavaslatokkal áll elő a Fidesz a brókerbotrányra reagálva, hasonlóra Magyarországon még nem volt példa, jelentette be Rogán Antal, a párt frakcióvezetője hétfő reggel. Bár a kormány most se kérdezte meg a pénzügyi szektort a javaslatairól, mi megtettük helyettük.
Három törvény is készül
A kormány új törvényekkel kíván reagálni a brókerbotrányra, kedd délutánig három törvényjavaslatról tudunk. Ezek:
1. Személyes vagyonukkal felelnének a kárt okozó pénzügyi szervezetek cégvezetői, tulajdonosai, FB-tagjai, igazgatósági tagjai, és a könyvvizsgáló cégük tulajdonosa is. Mivel a brókercégeknél csak a bűnvádi eljárás végén lehet vagyoni elzárást elrendelni, ha a bűnösségre vonatkozóan legalább a gyanúsítás megtörtént, ezért a kormány egy olyan passzust is betesz a javaslatba, amelyet a már folyamatban lévő ügyekre, azaz a Buda-Cash-, Hungária-, Quaestor-ügyekre is alkalmazni lehet. Mint tegnap írtuk, Rogán már a mai napon a Ház gazdasági bizottsága elé vitte a törvényjavaslatát, melyet várhatóan sürgősséggel tárgyal és hónap végére el is fogad a parlament.
2. A Fidesz frakcióvezetője jelezte azt is: készül egy másik törvényjavaslat is, amely lehetővé tenné, hogy a kártalanítási eljárás a büntetőeljárás lezárása előtt lefolytatható legyen.
3. A Hír24 kormányközeli forrásból kedden úgy értesült, hogy készül egy harmadik, ún. “lex offshore” törvény is, amely lehetővé tenné a „bűnöző brókercégek” külföldi székhelyű vállalkozásokban lévő, vagy időközben oda mentett vagyonának zárolását.
A Quaestor-ügy más, mint a többi
Mindeközben az Index azt írta: miközben a Buda-Cash és a Hungária esetében rendkívül gyorsan állította elő a rendőrség az érintetteket, a Quaestor-ügy komótosabban halad. A cég vezérét, Tarsoly Csabát egyelőre ki sem hallgatták, mindössze a bankfelügyelet munkatársai hallgatták meg.
A 444.hu szerint a Quaestort kiürítik tulajdonosai: a cégnek egy tápiósági lakos lett a tulajdonosa, miközben az a Quaestor Financial Hrurira várásolt többségi befolyást az anyavállalatban, ami március 8-án öncsődöt jelentett, és aminek tulajdonosa egyébként maga az anyavállalat.
A Hír24 kormányzati forrásokból kedden úgy értesült: Tarsoly Csaba negyvennyolc órán belül előzetes letartóztatásba kerül. Legalábbis erős kormányzati nyomás nehezedik a nyomozóhatóságra, hogy mielőbb indítványozza a bíróságnál Tarsolyék letartóztatását.
Jogos és érthető, de …
Az Equilor Befektetési Zrt. szerint, az eddig nap világot látott jogszabály szigorítási javaslatok egy része jogos és érthető. Folyamatosan napvilágot látnak azonban újabb javaslatok, melyeket részletesen kell tanulmányozni és értékelni. Az már most kijelenthető, hogy a korábbinál sokkal sűrűbb és szigorúbb ellenőrzések szükségesek az eddigieknél.
“Fontos, hogy a tőkepiacot a bizalom tartja össze, és ugyanúgy, ahogy az MNB megbízott abban, hogy a szolgáltatók hiteles információkat küldtek feléje, ugyanúgy bíztak a piaci szereplők is egymásban, bíztak abban a felelősségtudatban, ami nem csak az ügyfelek pénzének kezelésére, hanem a felügyeleti adatszolgáltatásra is kiterjedt” – mondta az Equilor.
A befektetési piacon piacvezető Concorde Értékpapír Zrt. szerint a hirtelen szigorítás általánosságban kevéssé célravezető, hiszen láttunk már számos példát a történelemben arra, amikor egy-egy válságot vagy krízishelyzetet követően a túlzó mértékű szigorítás további károkat okozott.
A Concorde fontosnak tartja, hogy a szabályozó ne átgondolatlanul – az elmúlt hetekben történtek friss hatása alatt – döntsön a szigorításokról, hanem a pénzügyi-befektetési szakma képviselőivel folyamatosan egyeztetve, optimális megoldást keresve.
„Szem előtt kell tartani azt, hogy a szigorítás milyen költségekkel járna, biztos vagyok benne, hogy senkinek sem érdeke, hogy a magyar tulajdonú és irányítású befektetési szolgáltatók versenyhátrányba kerüljenek a külföldi felügyelet alatt működő cégekkel szemben az új, túl szigorú szabályozás miatt” – válaszolta a Hir24-nek Szabadi András, a Concorde kommunikációs vezetője.
Az Equilor jó javaslatnak tartja az egyéni alszámlák létrehozását a központi értéktárnál (KELER), de nem mindegy, hogy milyen módon, és mekkora költséggel valósul mindez meg. Problémát jelenthet például, hogy a KELER a külföldi instrumentumok egy részét nem tudja kezelni. Vannak viszont olyan tervezett intézkedések, amelyek nem csak jelentősen visszavethetik a magyar tőkepiac fejlődését, hanem nehezíthetik a működését is.
A vezetői felelősségre most is van szabály
Ami a szolgáltatók vezetőit érintő tervezett szigorításokat illeti, már a mostani Polgári Törvénykönyvben is szerepel, hogy a cégek vezetői felelőssé tehetők a cég által okozott károkért, így a mostani tervezet ebben tenne további szigorításokat. Ez a lépés mindenképpen a bizalom erősítését szolgálná, fontos azonban, hogy a jelenlegi jogszabályokkal összhangban vezessék ezt be – mondta a Hír24-nek az Equilor képviselője.
A jövőt tekintve fontos, hogy a piac szereplői, így az MNB, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége, a Budapesti Értéktőzsde, a BAMOSZ, a bankok, a független befektetési szolgáltatók és a piac más szereplői is még komolyabban edukálják a lakosságot, hogy meg tudják különböztetni az egyes termékek, szolgáltatások és szolgáltatók kockázatát.
Az MNB szerepe nem elhanyagolható ebben, de a különböző befektetési formák közötti különbségeket a befektetési szolgáltatóknak is minél jobban meg kell ismertetnie a lakossággal, hiszen a befektetői tudatosság az egyik kulcsa annak, hogy a jövőben hasonló botrányok ne fordulhassanak elő.
A Magyar Nemzeti Bank ma délután 15-kor tart rendkívüli sajtótájékoztatót a Queastor ügyfeleinek kártalanításáról.
