A Fidesz rábólintott, Rogán Antal beterjesztette a módosító javaslatot az internetadóhoz, mely szerint magánszemély előfizetőknél havi 700 forintot, másoknál havi 5000 forint lehet maximum a netadó. Az új adót az adó alanáynak, vagyis a szolgáltatónak kell fizetnie. Vagyis visszavonulásról szó nincs, csak némi korrekcióról.
De úgy is mondhatjuk, teljesült, amit megjósoltunk: az első verzió, a minden gigabájtra 150 forintos adó pillanatok alatt eltűnt.
Őket adóztatnák meg
A KSH legfrissebb statisztikája szerint egyébként 6,4 millió internet-előfizetés volt Magyarországon. A szektor 164 milliárd forint árbevételre tett szert. Internet-előfizetést 384 szolgáltató kínált, a többségük (284) ezer darabnál kevesebbet. Tőlük szeretne a kormány 20-25 milliárd forintnyit (tehát a bevétel mintegy 15 százalékát) lecsippenteni. Már ha elhisszük, hogy nekünk valóban nem fog pluszkiadást jelenteni az új adó. Mert a bevételi célszám a plafon ígéretével nem változott.
A szakmai szervezetek és a szolgáltatók szerint azonban ettől cseppet sem lett elfogadhatóbb az adó bevezetésének ötlete.
Tönkreteszik az országot
Megkeresésünkre a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) képviselője azt mondta, mindent fenntartanak, amit korábban is mondtak. Vagyis nem értenek egyet az adó bevezetésével, mert az a magyarországi szélessávú fejlesztések és ezáltal az internetre épülő korszerű digitális gazdaság és társadalom ellehetetlenítését vetíti előre.
Bevezetésének legnagyobb vesztesei a hazai információs társadalom tagjai, az internetet napi szinten használó egyének, vállalkozások és közintézmények. És azért sem, mert a tervezett új adónem bevezetése ellentmond a kormányzat és a hatóság korábban közzétett szándékainak is, amely a digitális Magyarország fejlesztését tűzte ki célul.
Az iparági adóterhek további növelése egyértelműen ellentétes a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internet fejlesztéssel, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával is.
Az Informatika Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) pedig azt írta, korábbi álláspontjuk kialakításakor a várható plafont is figyelembe vették. Így továbbra is csak azt tudjuk mondani, hogy az internet a gazdaság alapvető motorja és az állampolgárok mindennapjainak egyre inkább nélkülözhetetlen eszköze. Ha adóterhekkel sújtják, az lassítja a gazdaság fejlődését, emellett pedig rontja az alacsonyabb jövedelműek esélyegyenlőségét.
Az internetszolgáltatók egyetlen bevételi forrása a szolgáltatásokért szedett díj, így bármilyen adó bevezetése miatt vagy a szolgáltatás minősége csökken vagy annak ára növekszik. Az általuk képviselt iparág általános véleménye, hogy ezt az adót nem szabad bevezetni – tették hozzá.
Sokan fogják a maximumot fizetni
A szolgáltatókat külön-külön is kérdeztük, hogy plafonnal együtt mit gondolnak a tervezetről, hogy mennyi az átlagos adatfrogalom náluk, és hogy vajon mennyire jellemző, hogy a magánelőfizetők túllépik a 700 forintnak megfelelő havi 4,67 gigabájtos adatforgalmat. Konkrét válaszokat nem kaptunk tőlük. A Magyar Telekom annyit írt, hogy mint HÉT tagok, a szervezet állásfoglalással értenek egyet. A Telenortól pedig azt a választ kaptuk, hogy jelenleg még egyeztetnek a törvényjavaslatról, és vizsgálják, hogy milyen hatással lehet az adó a cégre.
A Digitől nem jött válasz, de korábban azt közölték, hogy náluk az átlagos havi adatforgalom 100 gigabájt, 2500 forintos átlagos havi előfizetési díj mellett. Ez azt jelenti, hogy a cégnél átlagban az előfizetési díj 28 százalékát fogja kitenni a plafonnal együtt is az adó.
Egy a szolgáltatások volumenét jól ismerő forrásunk szerint a magánelőfizetőknél a mobilinternetnél elképzelhetőbb, hogy az adó nem éri majd el mindenkinél a havi 700 forintos maximumot. De egyébként várható, hogy a többség internethasználata túlhaladja a havi 4,67 gigabájtot.
A legszebb az egészben
Rogán Antal azt mondta: javasolják a kormánynak, hogy a távközlési adó kiterjesztéséből származó bevételeket (vagyis az internetadót) a jelentős részben európai uniós forrásból megvalósuló, a szélessávú internet kiterjesztésére irányuló program önrészeként használják fel.
