Szeptemberben kellett volna megjelentetnie a magyarországi szegénységgel kapcsolatos adatokat a Központi Statisztikai Hivatalnak, ezt azonban pénzhiányra hivatkozva elhalasztották és most került nyilvánosságra a jelentés – írja a Nol.hu. A jelentésből kirajzolódnak kedvező tendenciák, de összességében egyáltalán nem fényes a helyzet.
A felmérés szerint 2,4 százalékponttal csökkent azok aránya, akik a társadalmi kirekesztődés és a relatív jövedelmi szegénység kockázatának vannak kitéve, de így is 3 millió 44 ezren vannak. 2,9 százalékponttal csökkent a súlyos anyagi deprivációban élők száma, viszont 0,3 százalékponttal lett magasabb a relatív jövedelmi szegények aránya.
A depriváltság azt jelenti, ha a szegénységet meghatározó egyes tényezőkből egyszerre legalább három fennáll. Ilyen tényező például a rezsi vagy a hiteltörlesztés késedelme, az, ha nincs pénz váratlan kiadásokra, egyhetes üdülésre, minden másnap húsra, halra. A 18 éven aluliak körében az átlagnál 10 százalákponttal magasabb azok aránya, akik ki vannak téve a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának.
A KSH adatai szerint a legalsó és legfelső jövedelmi tized között nyolcszoros a különbség és még durvább, ha a munkajövedelmeket vetjük össze – az alsó tizedben 141 ezer, a felsőben 2 318 ezer forint az átlagbér, tizenhatszoros a különbség. Az alsó jövedelmi csoportokba tartozók száma jelentősen nő, a középrétegeké csökken, a felső rétegnél pedig csekély bővülés volt.
Tavaly összességében nem változott a lakosság fogyasztása a megelőző évhez képest. Kiderül, hogy a magyarok több mint 36 százaléka nem engedheti meg magának, hogy vendégül lásson barátokat, 32 százalék mozira, sportra, színházra sem tud költeni. A legalsó jövedelmi ötödnél a pénz 56 százaléka létfontosságú kiadásokra megy el.
A szakértők súlyos módszertani-szakmai kritikával illetik a KSH vizsgálatát, szerintük a romló vagy rossz adatokat igyekeznek figyelmen kívül hagyni vagy úgy tálalni, mintha nem volna baj.
