Pénzügy

Matolcsyék ismét megsorozták a bankokat

A jegybank 71,75 millió forint bírságot szabott ki 10 pénzügyi szervezetre, amiért jogszerűtlenül emeltek kamatot. Az AXA kapta a legnagyobb büntetést.

A korábbi hasonló intézkedései után újabb 71,75 millió forint bírságot szabott ki az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) 10 pénzügyi szervezetre, amelyek jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztókat terhelő díjakat és költségeket. A legmagasabb, 47,5 millió forintos büntetést az AXA magyarországi fióktelepe kapta. Tíz intézmény pedig jogszerűen emelte díjait.

MNB: újabb rendszabályok jönnek

A kiszabott bírságok összege bankonként:

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe 47 500 000 Ft

Széchenyi István Hitelszövetkezet 5 500 000 Ft

BNP PARIBAS Magyarországi Fióktelepe 3 500 000 Ft

MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. 3 000 000 Ft

Szentesi Hitelszövetkezet 3 000 000 Ft

Commerzbank Zrt. 2 500 000 Ft

Magyar Vidék Hitelszövetkezet 2 000 000 Ft

Tiszántúli Első Hitelszövetkezet 1 750 000 Ft

EvoBank Zrt. 1 500 000 Ft

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 500 000 Ft

Megabírság tavasszal

A jegybank az elmúlt időszakban többször is vizsgálta már, hogy az érintett piaci szereplők 2012. január 1-je és 2014. április 25-e közt a jogszabályokkal összhangban változtattak-e egyoldalúan konstrukcióik díjain, jutalékain vagy költségein. Márciusban a jogszerűtlen módosítások miatt 35 pénzügyi szervezetre összesen közel 1,2 milliárd forint bírságot szabtak ki. Kilenc pénzintézet perre is ment emiatt

A márciusban megbüntetett piaci szereplők eddig közel 3,12 milliárd forint jogsértően elvont díjat fizettek vissza mintegy nyolcszázezer magyarországi fogyasztónak. A most megbüntetett pénzügyi szolgáltató közül 9-et  kötelezett a jegybank, hogy a jogsértően elvont díjtöbbletet fizessék vissza a fogyasztóknak. Egy esetben nem kötelezte az MNB visszafizetésre a szolgáltatót, mivel a vizsgálat időtartama alatt már igazoltan teljesítette a visszafizetést.

Így trükköztek a bankok

A jogsértések ezúttal is a következők voltak:

1. hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett oklista a szerződésben, üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben;

2. a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb mint 2 hónappal hirdették meg;

3. a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt 2 hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról;

4. elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát;

5. az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt;

6. korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti;

7. megváltoztatták a díjszámítás módját.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik