Nagyvilág

Az EU-csúcson is téma lehet a magyar alkotmány

eu-s zászlók (eu, zászló, )
eu-s zászlók (eu, zászló, )

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának belga vezetője szerdán felszólította José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a küszöbön álló EU-csúcstalálkozón vesse fel a magyar alkotmánymódosítás ügyét, és az uniós alapértékek sérelme esetére kidolgozott eljárásrend jegyében kezdeményezzen vitát a kérdésről.

“Mit kell még itt ellenőrizni? Egyértelműen sérültek az európai értékek” – mondta Strasbourgban Verhofstadt. Megjegyzése arra utalt, hogy a magyar alaptörvény hétfői módosításának parlamenti elfogadása után az Európai Bizottság és az Európa Tanács részéről egyaránt bejelentették: a felmerült aggályok miatt alapos vizsgálat és elemzés tárgyává teszik a budapesti parlament által megszavazott szöveget.

A liberális EP-frakcióvezető – volt belga külügyminiszter – szerint azonban már most egyértelmű, hogy a magyar alkotmánymódosítás sérti azokat az alapértékeket, amelyeket az EU-ról szóló alapszerződés 2. cikke sorol fel, és aminek nyomán a 7. cikkben említett eljárás megindításának van helye az érintett tagállammal szemben. A 7. cikk szerinti eljárás alapján a tagállam jogai korlátozhatóak – így végső esetben akár szavazati joga is felfüggeszthető. Verhofstadt úgy vélekedett, hogy az alaptörvény módosításával az európai értékeket sértő előírásokat egyszerűen beemelték az alkotmányba.

A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcs napirendjének összeállítása nem az Európai Bizottság hatásköre – hárította el a kérdést az Európai Bizottság szóvivője, hogy szóba hozhatja-e José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a magyar alaptörvény módosításának kérdését a csúcstalálkozón. A napirend meghatározása az Európai Tanács elnökének feladata – jelentette ki Olivier Bailly bizottsági szóvivő.


Fotó: AFP / Frecerick Florin

“Ami a bizottságot illeti, tanulmányozzuk az alkotmány legutóbbi módosítását(…), és ha a tanács elnöke szóba akarja hozni ezt az ügyet, akkor ezt az ő dolga eldönteni, és nem a miénk” – fogalmazott Bailly.

Gabriele Zimmer, az “Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal” elnevezésű EP-frakció elnöke – a német Baloldal pártjának képviselője – úgy vélekedett, hogy a magyar kormány politikája nem tartja tiszteletben sem az uniós alapjogi chartát, sem magát a jogállamiságot.

Andreas Mölzer, aki frakción kívüli, független EP-képviselő, egyébként azonban a jobboldali osztrák Szabadságpárt politikusa, ezzel szemben azt mondta, hogy Magyarország vonatkozásában kettős mérce érvényesül. Szerinte Ausztriában is megtörtént, hogy a “vörös-fekete” (szociáldemokrata-néppárti) nagykoalíció idején, amikor az még kétharmados többséggel rendelkezett, alkotmányerejű törvénnyé emeltek olyan szabályt, amelyet a legfőbb bírói fórum megsemmisített, illetve ilyen megsemmisítés volt várható. A “demokratikus aggódók” akkor is hallgattak, amikor Victor Ponta román szocialista miniszterelnök kormánya akarta megfosztani jogkörétől az alkotmánybíróságot – hangsúlyozta Mölzer.

Kedden Angela Merkel német kancellár is bírálta a magyar parlament döntését az alkotmány módosításáról. Az alaptörvény újabb átírása miatt a bajor parlament elnöke lemondta mára tervezett találkozóját Kövér Lászlóval. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke már a szavazás előtt jelezte: aggódik amiatt, hogy az alkotmány módosítása összeegyeztethető-e a jogállamiság elvével.

Az uniós országok állam-, illetve kormányfői csütörtökön és pénteken tanácskoznak Brüsszelben. Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcs előtt nemzetközi sajtótájékoztatót tart az Európai Tanács épületében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik